Értékelés:
Jill Schennum „As Goes Bethlehem” című könyve mélyreható antropológiai vizsgálatot nyújt a Bethlehem Steel acélmunkásainak életéről, kiemelve kulturális alkalmazkodásukat, a dezindusztrializáció hatását, valamint a financializáció és a globalizáció munkásokra gyakorolt hatásait. Egyszerre ragadja meg az acélipar történelmi jelentőségét Amerikában és azokat a kihívásokat, amelyekkel a vállalat hanyatlását követően a munkásoknak szembe kellett nézniük.
Előnyök:Alapos antropológiai betekintést nyújt az acélmunkások életébe, több mint 120 interjúval jól kutatva, feltárja a munkások szolidaritásának és közösségének témáit, rávilágít a deindusztrializáció és a globalizáció negatív hatásaira, bemutatja a nemi, faji és etnikai dinamikát a munkaerőben.
Hátrányok:Egyes tartalmak felkavaróak lehetnek, különösen a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások elvesztése tekintetében, és a vállalati intézkedések bemutatása kiábrándultságot kelthet a munkavállalóknak nyújtott kormányzati támogatással kapcsolatban.
(1 olvasói vélemény alapján)
As Goes Bethlehem: Steelworkers and the Restructuring of an Industrial Working Class
Az acélipar központi szerepet játszott az Egyesült Államok második világháború utáni gazdasági sikerének megteremtésében és a második világháború utáni társadalmi szerződés paramétereinek meghatározásában. Mivel ezek a hosszú távú folyamatok megelőzték és hozzájárultak a nagy recesszióhoz, egy új kapitalizmus - amelyben a bankok és a hitelrendszer elsőbbséget élvez az ipari termeléssel szemben - megváltoztatta sok amerikai munkás, köztük az acélmunkások életét. Az As Goes Bethlehem fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a munkások és szakszervezeteik miért nem tudtak sikeresen szembeszállni az ipari munka elleni támadással, és miért nem tudtak a legjobban navigálni a hosszú lefelé vezető pályán.
Jill Schennum az acélmunkások tapasztalatain és reflexióin keresztül mutatja be, hogy a munka, és különösen az ipari munka milyen jelentőséggel bír az emberek életének, identitásának és értéktudatának értelmét illetően. A munkatér, az idő és a társadalmi kapcsolatok fontossága, amelyet a munkások elbeszélései és hangjai révén értünk meg, megcáfolja azokat az uralkodó értelmezéseket, amelyek szerint a munkások elidegenedtek a munkájuktól, de jól fizetettek és a középosztálybeli életszínvonal által megtestesítettek. A szerző 35 évnyi beruházást és dezintegrációt, vezetői kezdeményezéseket, áthelyezési döntéseket, elbocsátásokat és leépítéseket, külső áthelyezéseket, a Bethlehem Steel Corporation végső csődjét, valamint a nyugdíjba vonulást, a munkanélküliséget és az új, posztindusztriális munkahelyeket tárgyalja.
A gyárban kialakult és a szakszervezet által továbbfejlesztett szolidaritás, az állampolgári jogok és a jogállamiság részben a faji, etnikai, nemi és regionális kirekesztésen keresztül jött létre. Ezeket a törésvonalakat mozgósították, hogy aláássák a munkásosztály erejét a posztindusztriális időszakban. Ez a könyv az acélművekben dolgozó afroamerikai, Puerto Ricó-i, szénvidéki és női munkások tapasztalatain keresztül vizsgálja a törés és a szolidaritás e kérdéseit.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)