Atlanti tanulmányok: Kilátások és kihívások

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Atlantic Studies: Prospects and Challenges

Könyv tartalma:

William Boelhower a kritikai reflexió és innováció művében azt a kulturális változást vizsgálja, amelyet az atlanti tanulmányok új paradigmája képvisel, egy olyan tudományág, amely az atlanti történelem régebbi, a birodalmi hagyományokban gyökerező modelljeiből és a posztkoloniális és kulturális tanulmányokból származó, a bölcsészettudományok egészében megjelenő új kritikai frontokból kovácsolódott össze. Atlanti tanulmányok: Prospects and Challenges: Prospects and Challenges (Kilátások és kihívások) a terület kritikai áttekintését nyújtja, amely egyben új távlatokat is javasol a kutatás és a kritika számára.

Az első rész, a "Kilátások és genealógia" elemzi azokat az interdiszciplináris módszereket, amelyek az atlanti világot egy tágabb, cirkumatlantikus kontextusban közelítik meg, a népek és kultúrák cseréjét vizsgálva a mereven meghatározott nemzeti és nemzetközi határok helyett. "A második rész, az "Esettanulmányok a humán tudományokban" három jól ismert irodalmi szöveg - Shakespeare A vihar, Nathaniel Hawthorne A skarlát betű és Frederick Douglass A hős rabszolga című műve - új, tudományágakon átívelő olvasatát kínálja példaként arra, hogy az atlanti tanulmányok perspektívája hogyan ismeri el a nemzeti irodalmak hagyományos léptékeit megbontó térbeli és kulturális dimenziókat. Azzal, hogy Boelhower a nomád és jogfosztott karakterek, mint Caliban, Hester Prynne és Madison Washington értelmezésének kihívásait helyezi előtérbe, olyan kritikai gyakorlatokat modellez, amelyek egy olyan sokközpontú, összetett világot fogadnak el, amelyet hirtelen perspektíva- és léptékváltások jellemeznek. Az utolsó, "A kartográfiai kihívás" című fejezet az Atlanti-óceán feltérképezéséhez és az Atlanti-óceán világának a kora újkorban kialakuló felemelkedéséhez szükséges új szakértelmet vizsgálja, három, a XVI. század elején az európaiak által készített világtérképre összpontosítva, amelyek elképzelhetően a Kolumbusz és Vespucci által leírt hajnali Mundus Novus legbefolyásosabb vizuális reprezentációi.

Boelhower feltárja, hogy az ilyen térképek hogyan tájékoztatják az olyan diszkurzív műfajokat, mint az utazási irodalom, az utópia és a hajótörés-elbeszélés, és amellett érvel, hogy a kartográfiai gyakorlatok és stratégiák elemzésének fontossága mellett érvel, hogy megértsük, hogyan alakították az atlanti világ vizuális és szöveges reprezentációit.

A tudományág egyik alapítója írta, az Atlantic Studies: Az atlanti tudományágat a következő években az Atlantic Studies című könyvében írta meg: "Kilátások és kihívások", amely egyszerre nyújt éleslátó áttekintést a területről, és gondolkodtat el a jövő kihívásairól.