Atomic Blackmail?: The Weaponisation of Nuclear Facilities During the Russia-Ukraine War
Az atomzsarolásban? Simon Bennett azt a nagyon is valós lehetőséget vizsgálja, hogy az orosz-ukrán háború során a nukleáris létesítmények "fegyverré válhatnak". A háborút nukleáris létesítmények és működő atomerőművek közelében vívják, köztük a hat reaktoros Zaporizzsjai Atomerőmű (Atomerőmű), Európa legnagyobbja, és a leszerelt négy reaktoros Csernobili Atomerőmű, amely 1986-ban katasztrofális meghibásodást szenvedett, és radioaktív szennyeződést bocsátott ki Európa nagy részére.
1985-ben Bennett Ramberg külügyi és nukleáris szakértő kiadta a Nuclear Power Plants: An Unrecognised Military Peril. Látomásos értekezésében Ramberg azt állította, hogy a jövőbeni háborúkban - regionális vagy globális szinten - a nukleáris létesítményeket és erőműveket fegyverként lehet felhasználni, hogy politikai befolyást szerezzenek az ellenféllel szemben, és semlegesítsék a szemben álló erők harctéri manőverező képességét. Bár az Atomic Blackmail? megírásának idején Ukrajna tizenöt reaktora közül még egyik sem sérült meg tűzpárbajban, fennáll a lehetősége annak, hogy ez megtörténhet Ukrajna 2023-as és az azt követő offenzívái során, amelyek célja az orosz erők kiűzése a szuverén ukrán területről.
Bár Ramberg rémálma, miszerint a megsemmisült atomerőművek lakhatatlanná teszik az országot, az orosz-ukrán háborúban még nem valósult meg, minél hosszabb és intenzívebb a konfliktus, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy Ukrajna egy vagy több atomerőműve megsérül, vagy - egy hiteles szabotázsfenyegetés révén - taktikai vagy stratégiai előnyök megszerzésére használják fel. Az atomzsarolás végre példát mutatott.
