Értékelés:
Az „Augustus Carp” kritikái kiemelik a száraz brit szellemességéről híres Augustus Carp humorát és egy önámító karakter szatirikus ábrázolását. Az olvasók hihetetlenül viccesnek találják, más klasszikus brit vígjátékokra emlékeztet, és értékelik tartós aktualitását. Néhányan azonban az elrendezéssel és a nyomtatással kapcsolatos problémákat említenek, amelyek befolyásolhatják az olvasási élményt.
Előnyök:A könyvet fenségesen mulatságosnak üdvözlik, minden oldalon nevetéssel. Dicsérik éles szatírájáért és okos írásmódjáért, amely hasonlít az olyan klasszikusok humorához, mint például az Egy senki naplója. Az olvasók nagyra értékelik a könnyed olvashatóságot és Augustus Carp megnyerő karakterét, aki egyszerre mulatságos és átélhető. Sokan újra felfedezett, egyedülálló gyöngyszemnek tartják, és az illusztrációi, valamint az időtálló humora miatt méltatják.
Hátrányok:Néhány olvasó megemlíti, hogy a könyv egy megszokott olvasmány lehet, és vannak panaszok az egyes kiadásokban található elrendezésre és a gépelési hibákra, amelyek rontják az olvasás élményét. Emellett, bár a humor nagyra értékelt, egyesek úgy érzik, hogy nem mindenki számára vonzó, különösen azok számára, akik nem ismerik a brit humort vagy annak történelmi kontextusát.
(36 olvasói vélemény alapján)
Megfigyeltem, hogy az önéletrajzok publikálásakor szokás valamiféle bocsánatkéréssel bevezetni. Vannak azonban olyan esetek, és a mostani bizonyára ezek közé tartozik, amikor ez nyilvánvalóan szükségtelen. Egy olyan korban, amikor a tisztességes viselkedés minden mércéjét vagy lerombolták, vagy a pusztulás fenyegeti.
Amikor minden újság naponta tudósít erőszakos, válásos és gyújtogató jelenetekről.
Amikor egészen fiatal lányok cigarettáznak, sőt, biztosítottak róla, hogy néha szivaroznak is.
Amikor érett nők, boldogtalan gyermekek anyjai, egyrészes fürdőruhában mennek a tengerbe.
És amikor a házas férfiak, a családfők a mozi villódzását jobban kedvelik, mint az Athanázi hitvallást - akkor nyilvánvalóan nem megkerülhető feladat, hogy valami magasabb rendű példát állítsunk a világ elé. Egy ideje -- most negyvenhét éves vagyok -- egyre sürgetőbben éreztem ezt. És amikor nemcsak feleségem és négy nővére, hanem plébániám plébánosa, Simeon Whey tiszteletes is ugyanezzel a javaslattal fordult hozzám, úgy éreztem, hogy a késlekedés bűnnek számítana. Hogy a bűnt sokan mostanában könnyelműen kezelik, azzal persze nagyon is tisztában vagyok. Az, hogy mások tagadják a létezését, számomra ugyancsak ismerős tény. De én nem tartozom közéjük. Minden alapon a bűn rendíthetetlen ellenzője vagyok. Folyamatosan megdorgáltam másokban. Magamban szigorúan tartózkodtam tőle. És már csak ezért is kötelességemnek tartottam, hogy kiadjam ezt a kötetet. Az illusztrációkat "Robin" (Marjorie Blood) készítette.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)