Autofikció és kulturális emlékezet

Eredeti címe:

Autofiction and Cultural Memory

Könyv tartalma:

Az autofikció és kulturális emlékezet új utat nyit az autofikció kutatásában azáltal, hogy bemutatja, hogyan ad a posztkoloniális íróknak eszközt a múltbeli kulturális vagy politikai küzdelmek tanúságtételére, és ezáltal hogyan járul hozzá a kulturális emlékezet új formáihoz.

Az autofikciót a legtöbb vita individualista formaként kezelte, amely a szerzők személyes fejlődésével foglalkozik. Ezáltal a magánéleti fejlődésről szóló elbeszéléseket előnyben részesíti a társadalmi elkötelezettséggel szemben, és összhangban van a tulajdon és a szerzőség nyugati fogalmaival. Ezzel szemben Hywel Dix bemutatja, hogy a nyugati világon kívül számos író másképp használta az autofikció technikáit, saját történeteik mellékvágányára állítva magukat, hogy szolidaritást vállaljanak az imperializmus és a zsarnokság elleni küzdelmekkel.

Dix algériai, etiópiai, karibi, amerikai, indiai és török példákon keresztül olyan formaként mutatja be az autofikciót, amely a szerzők élettörténetét és társadalmaik kollektív küzdelmeit összekapcsolja, hogy a marginalizált és elfeledett történelmi igazságtalanságokat újra láthatóvá tegye. A kulturális emlékezet új formáihoz való hozzájárulásával az autofikció fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mire emlékezünk, és mit értékelünk a jelenben. Ez a könyv mindazok számára érdekes lehet, akik a posztkoloniális tanulmányok, a világirodalom, a traumakutatás, az önéletrajz, az életírás vagy a társadalmi igazságosság területén dolgoznak.