Avenue21. Planning and Policy Considerations for an Age of Automated Mobility
A nyílt hozzáférésű kiadvány témája az összekapcsolt és automatizált járművek hatása az európai városokra, valamint azok a feltételek, amelyek mellett ez a technológia pozitívan járulhat hozzá a városfejlesztéshez. A szerzők két olyan tézist fogalmaznak meg, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak a tudományos diskurzusban: A hálózatba kapcsolt és automatizált járművek még hosszú ideig nem fognak teljesen meghonosodni a város minden részterületén. Ennek következtében a korábban feltételezett hatásokat - a közlekedésbiztonságtól a közlekedési teljesítményig, valamint a térbeli hatásokig - újra kell értékelni.
Ahhoz, hogy ez a technológia pozitívan járuljon hozzá a jövő mobilitásához, tovább kell fejleszteni a közlekedés- és településpolitikai szabályozást. A kialakult területi, intézményi és szervezeti határokat időben meg kell kérdőjelezni.
A meglévő nagy bizonytalanságok ellenére vagy éppen azért, mert a lehetséges jövőt még alakító szakasz elején vagyunk - a technológiafejlesztésben, de a politikában, a várostervezésben, a közigazgatásban és a civil társadalomban is.
A fejezetek leírása:
1. Összekapcsolt és automatizált vezetés: A hosszú szint 4.
Mathias Mitteregger az automatizált vezetés előtt álló útról elmélkedik. A technológiai fejlődés mely útjai milyen területi hatásokat és tervezési igényeket indukálnak?
2. Összekapcsolt és automatizált vezetés: A helyi, a térbeli kontextus és a területi differenciálódás figyelembevétele.
Emilia M. Bruck és Aggelos Soteropoulos a helyi kontextus fontosságáról elmélkedik az automatizált mobilitás különböző formáinak osztályozása és hatásainak becslése során.
3. Összekapcsolt és automatizált vezetés a fenntartható közlekedés és mobilitás átalakításának összefüggésében.
Andrea Stickler, Jens S. Dangschat és Ian Banerjee az automatizált mobilitás lehetséges lehetőségeit integrálja egy átalakult, fenntartható közlekedési rendszer összefüggésében.
I. RÉSZ: Mobilitás és közlekedés
4. Önvezető fordulat vagy autóipari folytonosság? Gondolatok a technológiáról, az innovációról és a társadalmi változásokról.
Katharina Manderscheid arról elmélkedik, hogy az automatizált jövőről alkotott eltérő elképzelések hogyan értelmezhetők a technológiai fejlődéssel kapcsolatos eltérő érdekek tekintetében.
5. Automatizált vezethetőség és utcaképi kompatibilitás a város-vidék kontinuitásban Nagy-Bécs példáján.
Aggelos Soteropoulos elemzi, hogy a különböző utcai terek hogyan igazodnak az automatizált mobilitás technológiai követelményeihez, és ezzel létrehozza a Bécs környéki közúti terek alkalmassági keretét.
6. Automatizálás, tömegközlekedés és mobilitás mint szolgáltatás: Az automatizált buszjáratokkal végzett tesztek tapasztalatai.
A szerzők bemutatják, hogy a jövőben milyen típusú automatizált tömegközlekedés jöhet szóba, és mit lehet tanulni az automatizált shuttle-buszok múltbeli teszteléséből.
7. Kézbesítő robotok mint megoldás az utolsó mérföldre a városban?
Bert Leerkamp, Aggelos Soteropoulos és Martin Berger leírják, hogy az automatizált kézbesítőrobotok hogyan kontextualizálhatók az utolsó mérföld problémáinak megoldása szempontjából, és megvitatják, hogy milyen következményekkel járhat a várostervezés szempontjából.
II. rész: Közterületek
8. A térbeli mobilitási felületek ellenőrzése és tervezése.
A szerzők azonosítják az automatizált mobilitás lehetséges hatásait a mobilitási interfészekre, és megvizsgálják, hogyan alakulhatnának át a közterek.
9. Az európai közterek átalakulása az AV-k segítségével.
Robert Martin, Emilia M. Bruck és Aggelos Soteropoulos Koppenhága példáján keresztül mutatják be, hogyan alakíthatók át a közterek az automatizált városi mobilitás korában, és hogyan profitálhatnak az alacsonyabb autófüggőségből.
10. Az út végén: Teljes biztonság.
Mathias Mitteregger arról beszél, hogy a közúti biztonság iránti vágy hogyan hat a közterületekre, és hogyan befolyásolja az automatizált mobilitás ezt a diskurzust.
11. A kerékpározás integrálása a jövő városi közlekedési struktúráiba összekapcsolt és automatizált járművekkel.
A mobilitás jövőjét vizsgálva Lutz Eichholz és Detlef Kurth megmutatja, hogy a kerékpár valójában számos jelenlegi problémánkra kínál megoldást, és hogy a tervezés során nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kerékpározást integráljuk a jövő városi közlekedési struktúráiba és rendszereibe.
12. A vezető nélküli város ellen.
Steven Fleming amellett érvel, hogy a városokban radikális elmozdulás kell, hogy történjen a nagymértékben továbbfejlesztett kerékpáros infrastruktúra felé, amely felszámolja az automatizált mobilitás szükségességét.
III. rész: Területfejlesztés.
13. Stratégiai területrendezés, "okos zsugorodás" és a CAV-ok telepítése Japán vidéki területein.
Ian Banerjee és Tomoyuki Furutani bemutatja, hogy az automatizált mobilitás hol segíthet a vidéki Japánban felmerülő sürgető problémák kezelésében.
14. Az automatizált közlekedés integrált stratégiai tervezési megközelítései a mobilitás átalakulásának összefüggésében.
A szerzők bemutatják, hogy az automatizált mobilitás új formái hogyan integrálhatók a mobilitási rendszerekbe Bécs városrégiójának különböző térszerkezeteiben, a mobilitás átalakításának legfőbb céljával.
15. Lehetőségek a múlt hibáiból: Területi lehetőségek az automatizált mobilitási rendszer felé vezető úton.
A múltban az autóközpontú környezet kiépítése során elkövetett hibákat vizsgálva Mathias Mitteregger és Aggelos Soteropoulos azonosítja a városi átalakulás jövőbeli területeit az autóközpontú infrastruktúrák és vállalkozások iránti alacsonyabb igény következtében.
IV. rész: Kormányzás
16. Új kormányzási koncepciók a digitalizációhoz: Kihívások és lehetőségek.
Alexander Hamedinger kontextusba helyezi az automatizált jövő felé vezető sokrétű utakat a kormányzás tekintetében, és leírja, hogy a kormányzási koncepcióknak hogyan kell esetleg alkalmazkodniuk a jövőben.
17. Hogyan mozgatják az automatizált járművek a területfejlesztést Svájcban?
Fabienne Perret és Christof Abegg bemutatja, hogy az automatizált járművek hogyan befolyásolják a területfejlesztést Svájcban, fo.
