Értékelés:
Richard Lucas „Axis Sally” néven ismert Mildred Gillars életrajza a második világháború alatti náci Németország műsorvezetőjének összetett életét tárja fel. A könyv szánalmas figuraként mutatja be Gillarsot, aki hírnévre vágyott, de végül hírhedt lett. Bemutatja törekvéseit, sikertelen színészi próbálkozásait és ellentmondásos rádiópropagandáját, és végül rávilágít nárcizmusára és arra, hogy nem tudott megbékélni tetteivel. Bár a téma érdekes, a kivitelezés vegyes reakciókat váltott ki az írás minőségét és a tempót illetően.
Előnyök:A könyv jól megalapozott és lebilincselő beszámolót nyújt a második világháborús történelem egy kevésbé ismert aspektusáról, különösen a háborús propaganda iránt érdeklődők számára. A szerzők lenyűgöző, mélyreható olvasmányként jellemzik, amely egyensúlyt teremt az életrajz és a történelmi kontextus között, egyes olvasók pedig a pszichológiai témák feltárását értékelik. A Gillars adásainak tényleges átiratai mélyebbé teszik az elbeszélést.
Hátrányok:Sok kritikus megjegyezte, hogy az írói stílus hiányos, gyakran jellemezték beszédesnek, homályosnak vagy rosszul kivitelezettnek. Gyakori panasz volt a tempó problémája, egyes olvasók lassúnak vagy unalmasnak találták az elbeszélést. Emellett aggályok merültek fel a szerző esetleges elfogultságával és Gillarsnak a tettei ellenére szimpatikus karakterként való kezelésével kapcsolatban, ami a könyv általános hangvételével kapcsolatos kritikákhoz vezetett.
(100 olvasói vélemény alapján)
Axis Sally - The American Voice of Nazi Germany
A huszadik század egyik leghírhedtebb amerikaija egy bukott Broadway-színésznőből lett rádiós bemondó, Mildred Gillars (1900-1988) volt, akit az amerikai katonák "Axis Sally" néven ismertek. Élettörténetének gazdagsága ellenére soha nem született teljes életrajz az ambiciózus, sztárallűrökkel teli ohiói lányról, akiből a náci propaganda gyalázatos terjesztője lett.
A háború kitörésekor, 1939 szeptemberében Mildred már öt éve élt Németországban. A házasság reményében úgy döntött, hogy a nácik által irányított államban marad, még akkor is, amikor az utolsó amerikaiak is hazautaztak. 1940-ben a német tengerentúli rádió alkalmazta, ahol egyszerű lemezlovasból és bemondóból mesterpropagandistává fejlődött.
Házas szeretője, Max Otto Koischwitz gyámsága alatt Gillars a náci propaganda megtestesítője lett az amerikai GI-k számára. Mildred zenével fűszerezve adásait, megnyugtató hangját arra használta, hogy a szövetséges csapatokat a feleségük és barátnőjük állítólagos otthoni hűtlenségéről, valamint a csatatéren várható szörnyű halálukról gúnyolja.
A német katonai hírszerzés támogatásával képes volt személyes üdvözleteket közvetíteni az egyes amerikai egységeknek, hátborzongató előérzetet keltve a csapatokban, akik rájöttek, hogy a németek tudják, kik és hol vannak. Miután a háború legvégéig Berlin számára közvetített, Gillars megpróbálta magát menekültnek kiadni, de kudarcot vallott, de az amerikai hatóságok elfogták. Az 1949-es, hazaárulásért indított pere felkeltette a második világháború borzalmait átélő nemzet figyelmét és nyers érzelmeit.
Gillars tizenkét éves börtönbüntetése és feltételes szabadlábra helyezése - beleértve a zárdában töltött időt is - egy olyan nő figyelemre méltó története, aki megpróbálja újjáépíteni életét abban az országban, amelyet elárult. Az Axis Sallyt Richard Lucas szabadúszó író és a rövidhullámú rádiózás élethosszig tartó rajongója írta: A náci Németország amerikai hangja az első alaposan dokumentált pillantás a második világháború e mitologizált alakjára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)