Az 1632. évi ltzeni csata: Újraértékelés

Olvasói vélemények

A könyv a harmincéves háborúban lezajlott lützeni csata mélyreható feltárását kínálja, ötvözve a történelmi elbeszélést a régészeti meglátásokkal, tükrözve a szerző 14 éven át tartó, kiterjedt kutatásait.

⬤ Rendkívül részletes és nagy tudású a csatáról
⬤ a harctéri régészetről szóló jelentős fejezetet is tartalmaz
⬤ a harmincéves háború rajongói számára nélkülözhetetlen.

A recenzióban nem említették.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Battle of Ltzen 1632: A Reassessment

Könyv tartalma:

1632-ben a harmincéves háború (1618-1648) újabb fordulatot vett. Gusztáv Adolf diadalmas hadjárata a Szent Római Birodalomban a bajorországi Ingolstadtnál állt meg, ahol a császári-legitárius Tilly tábornokleutnant a Rain am Lech-i csatában szerzett sebesüléseibe halt bele. A császári hadsereg korábbi parancsnokát, Wallenstein tábornokleutnantot, aki 1630-ban a bécsi udvar politikai intrikái miatt vesztette el a parancsnokságot, ismét generalissimusnak nevezték ki.

Wallenstein a svéd király elleni nyílt terepen vívott kezdeti csatát elutasította azzal, hogy seregét Nrnbergnél sáncolta be, majd Gusztáv Adolfot visszavonulásra kényszerítette azzal, hogy elvágta az utánpótlási vonalait. A tél közeledtével Wallenstein ezredeit Szászország-szerte helyőrségekbe telepítette, mint ahogy Nrnberg is svéd szövetséges volt. E manőverezés során a svéd király majdnem meglepetésszerűen elfoglalta Wallenstein utóvédjét Ltzen városánál.

Ebben a csatában a harmincéves háború két leghíresebb és legzseniálisabb hadvezére egyetlen heves ütközetben próbált véget vetni a háborúnak. A végén az egyik életét vesztette, a másik pedig elvesztette a harci kedvét.

Egy nappal a csata után Gusztáv Adolf halálának rejtélyét arra használták fel, hogy kiforgassák a csatával kapcsolatos tényeket, és ez a legenda egészen a modern időkig fennmaradt. Ez a könyv a Ltzeni csatatéren egy kutatási projekt során négy éven át végzett szisztematikus fémdetektoros felmérés eredményeit tartalmazza, amely egy új adatforrás létrehozását tűzte ki célul, több ezer, a csatával kapcsolatos tárgyi emlék feltérképezésével és régészeti feltáró vizsgálatokkal, amelyek Wallenstein "lövészárkait" igyekeztek megvilágítani. A 16. század végi és a 17. század eleji lőfegyverekkel kapcsolatos munkát végeztek a csatatérről származó ólomgolyók kiértékelése és a leletek eloszlási térképének elkészítése érdekében.

Az összes írott és képi történelmi forrást áttekintették, és a szemtanúk helyét pontosan meghatározták, hogy értékeljék hitelességüket és pontosságukat. A beszámolóikat összehasonlították a régészeti eredményekkel, majd bevezették a tájelemzésbe, hogy kiemeljék a taktikai mozgásokat befolyásoló topográfiai jellemzőket.

A csatát több epizódra osztották fel, amelyeken keresztül az olvasó lépésről lépésre végigvezethető a csatán az egyes eseményekkel foglalkozó valamennyi rendelkezésre álló forrás értelmezésével és értékelésével. A szemtanúk és a másodlagos források megbízhatóságának megvitatása, a csatatér régészetének lehetőségei és korlátai, valamint a fegyverek hatékonyságának, a csapatok sebességének, a taktikának, a látóhatárnak és a topográfiai jellemzőknek az értékelése segít az olvasónak jobban megérteni a csatakutatás módszertanát.