Értékelés:
A könyv kritikus szemszögből szemléli a történelmet, különös tekintettel a marginalizált csoportok európaiak és leszármazottaik általi kizsákmányolására a jólét megteremtése érdekében. Betekintést nyújt a modern társadalmat alakító rendszerszintű igazságtalanságokba.
Előnyök:A szerzőt, Gerald Horne-t a történelem alapos és tanulságos újraírásáért dicsérik. A kritikusok nagyra értékelik, hogy a könyv mélyrehatóan vizsgálja a gazdagság, a faj és a hatalom közötti kapcsolatokat, különösen az európai gyarmatosítás és az amerikai történelem összefüggésében.
Hátrányok:Néhány olvasó kihívásnak találhatja a könyv nézőpontját, mivel szembesít a történelmi igazságtalanságokkal kapcsolatos kényelmetlen igazságokkal. A történelmi események ábrázolása erős érzelmi reakciókat válthat ki, különösen a faji és jogosultsági kérdésekkel kapcsolatban.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Counter Revolution of 1836: Texas slavery & Jim Crow and the roots of American Fascism
Amikor Mexikó a rabszolgaság eltörlésére törekedett, Texas 1836-ban - 1776 megismétlésével - elszakadt, hogy az afrikaiak rabszolgasorba taszítása örökre fennmaradjon. 1845-ig Texas független nemzet volt, és az afrikai rabszolga-kereskedelem visszataszító kereskedelmének vezető szerepéért szállt szembe az Egyesült Államokkal: Texas erőteljesen versenyzett az Egyesült Államokkal abban a piszkos üzletben is, hogy Mexikót megfossza a Csendes-óceán felé tartó versenyben Kalifornia elrablásával és a dicsőített kínai piac uralmával.
Texas azonban nem tudott ellenállni az abolicionista Mexikó és a forradalmi Haiti nyomásának, és 1845-ben - megkérdőjelezhető jogi eljárások mellett - államként csatlakozott az Egyesült Államokhoz.
Ezt követően Texas rabszolga népessége exponenciálisan nőtt, a komancsok, kaddók és kiowa-k, valamint más őslakos nemzetek ellen irányuló földrablásokkal együtt, ami elképesztően erőszakos vérontáshoz vezetett.
Mexikó azonban továbbra is támogatta az őslakosokat és a rabszolgákat, ami felbosszantotta Texast, amely aztán 1861-ben az Egyesült Államoktól való elszakadást vezette, hogy az afrikaiak rabszolgasorba taszítását örökre fenntartja - bár Austinban számos vezető el akarta kerülni az ebből eredő polgárháborút azzal, hogy délre költözik, és elrabolja Kubát, Nicaraguát és a délre eső pontokat.
Az Egyesült Államokkal való konfliktus miatt meggyengült Mexikót aztán Franciaország foglalta el, amely aztán Texasszal összeesküdött az afrikaiak rabszolgasorba taszításának folytatására a lázadók 1865-ös veresége után - és ugyanezen év "Juneteenth"-je után.
Fekete katonák segítettek meghiúsítani ezt az ördöngösséget, de sajnos, a rekonstrukciós korszakban - 1865-1876 - ugyanezek a katonák voltak a lándzsa hegyén, amikor Nyugat-Texasban az indiánokat, Kelet-Texasban pedig a Ku Klux Klan a feketéket verte.
A texasiak a 2021. január 6-i botrányos Capitol Hill-i lázadás során is az élvonalban voltak, és azt ígérik, hogy az élvonalban lesznek, amikor egy egyedülálló amerikai fasizmus igyekszik felemelkedni.
Texas egyik tanulsága az, hogy az elnyomás azért volt olyan súlyos, mert az ellenállás olyan ijesztő volt - ezt a tanulságot érdemes szem előtt tartani, ahogy ez a század kibontakozik.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)