Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Molotov-Ribbentrop Pact of 1939: The Baltic Case
Ez a kötet az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum balti államokra és Kelet-Európára gyakorolt hatásait elemzi. Ez a náci-szovjet megnemtámadási szerződés idén nyáron került be a világ köztudatába, amikor egy 370 mérföld hosszú emberi szabadságlánc tagadta meg a legitimitását.
A balti nemzetállamokon átívelő lánc emberi láncszemei a Szabadság jelszót hirdették. A szerződésben foglalt titkos jegyzőkönyvek ötven év szovjet megszálláshoz vezettek. A glasznoszty és a perisztrojka légkörében az észtek, a lettek és a litvánok most emberi és nemzeti jogaik helyreállítását és a dekolonizációt követelik.
Miközben a hírmédia ezekre az eseményekre összpontosít, ez a kötet részletesen bemutatja a szerződés történelmi okait, korabeli következményeit és mai kihívásait.
A Molotov-Ribbentrop-paktummal a hitleri Németország és a sztálini Oroszország félretette ideológiai nézeteltéréseit, és célszerű politikát folytatott. Kelet-Európát és a balti államokat német és orosz befolyási övezetekre osztották fel.
Ez az ötvenéves paktum továbbra is hatással van a balti államokra. Élesen ráirányítja figyelmünket a nemzeti és emberi jogokat figyelmen kívül hagyó titkos alkuk következményeire. A szovjet védelem frontvonalában a Szovjetunióval szembeni balti kihívásnak világméretű következményei vannak.
Miután évtizedekig tagadta létezésüket, a Szovjetunió 1989 augusztusában végre elismerte, hogy az 1939-es titkos jegyzőkönyvek történelmi ténynek számítanak. Azt azonban továbbra is tagadták, hogy a jegyzőkönyveknek bármilyen közük lett volna a balti államok Szovjetunióba való beolvasztásához. Mostanáig nyilvánvalónak tűnik, hogy a szovjet kormányzat a glasznoszty korszaka ellenére még mindig nem elég elszánt ahhoz, hogy kimondja az igazságot: hogy Észtország, Lettország és Litvánia bekebelezése agresszió volt, amelyet a szuverén népek akarata ellenére hajtottak végre.