Értékelés:
Peter Duus „The Abacus and the Sword” című könyve részletes gazdasági elemzést nyújt Japán 1893 és 1910 közötti koreai térhódításáról, megvizsgálva a japán gyarmati intézkedések történelmi és kortárs következményeit. Bár fontos tudományos hozzájárulás a kelet-ázsiai kapcsolatok megértéséhez, a könyv összetettsége és lehetséges elfogultságai miatt is figyelemre méltó.
Előnyök:⬤ Átfogó vizsgálatot nyújt Japán és Korea kapcsolatáról történelmi-gazdasági szempontból.
⬤ Betekintést nyújt a japán motivációkba és a japán kormányon belüli dinamikába az annexió időszakában.
⬤ Hozzájárul a gyarmatosításról és az imperializmusról szóló vitákhoz.
⬤ Hasznos komoly tudósok és a témában jártasak számára.
⬤ Igényesnek és potenciálisan unalmasnak tekinthető azok számára, akik nem rendelkeznek japán történelmi vagy nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatos háttérrel.
⬤ Kritizálták az egyoldalúság miatt, mivel japán és angol forrásokra támaszkodik, és nem tartalmaz koreai szempontokat.
⬤ Egyes kritikusok szerint az írás zavaros és az elemzés elfogult.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Abacus and the Sword: The Japanese Penetration of Korea, 1895-1910 Volume 4
Milyen erők álltak Japánnak az első nem nyugati gyarmatosító hatalommá válása mögött a huszadik századfordulón? Peter Duus új nézőpontból vizsgálja a Meidzsi-expanzionizmust ebben az úttörő tanulmányban, amely Japán legnagyobb gyarmati birtokának, Koreának a megszerzéséről szól. Bemutatja, hogy Japán birodalmi törekvése része volt annak a nagyobb célnak, hogy gazdasági, diplomáciai és stratégiai szempontból egyenrangúvá váljon a nyugati országokkal, amelyek az 1850-es években megalázó szerződéses rendezést kényszerítettek az országra.
Duus azt állítja, hogy két különálló, de egymással összefüggő folyamat - az egyik politikai/katonai, a másik gazdasági - mozgatta Japán imperializmusát. A japán politikai befolyás növelésére tett minden egyes kísérlet új kereskedelmi lehetőségeket engedélyezett, és a japán gazdasági érdekek minden egyes új törekvése további politikai előrelépéseket támasztott alá, és néha igazolta is azokat. A kard volt az abakusz szolgája, az abakusz pedig a kard ügynöke.
Miközben Duus azt állítja, hogy a Meidzsi-birodalom sok közös vonása volt a nyugati gyarmati terjeszkedéssel, amely egyszerre szolgált modellként és kontextusként, azt is állítja, hogy ez egy "elmaradott imperializmus" volt, amelyet a Nyugattal szembeni kisebbrendűségi érzés alakított. Részletes diplomácia- és gazdaságtörténete mellett Duus egyedülálló társadalomtörténetet is kínál, amely megvilágítja a korabeli tengerentúli japánok motivációit és életmódját, valamint a korabeli japánok önmagukról és ázsiai társaikról alkotott nézeteit.
