Értékelés:

Kim Adrian memoárja egy viharos, mentális betegség és függőség által jellemzett gyermekkor megrendítő feltárása. A könyv a szerző küzdelmét mutatja be, hogy a kaotikus neveltetés értelmet adjon kaotikus neveltetésének egy újszerű elbeszélői struktúrán keresztül, amely tükrözi a megélt tapasztalatokat.
Előnyök:Elegáns és takarékos írás, hatékonyan közvetíti a kétségbeesést, a zavart és a vágyakozást. A rendhagyó szerkezet a szerző életének kaotikus jellegét tükrözi. Megható, és olyan fontos témákra világít rá, mint a mentális betegségek.
Hátrányok:Az elbeszélés nehezen követhető és zavarosnak tűnhet. A tartalom szomorú és lehangoló lehet, így az érzékeny olvasók számára potenciálisan alkalmatlan lehet.
(4 olvasói vélemény alapján)
The Twenty-Seventh Letter of the Alphabet: A Memoir
A tisztánlátó, sötét komikumú és gyengéd A huszonhetedik betű az ábécében egy lány küzdelméről szól, hogy szembenézzen a nemzedéki trauma Medúzájával anélkül, hogy kővé változna. Kim Adrian a hetvenes-nyolcvanas évek New Jersey külvárosában nőtt fel egy mentális betegségektől, függőségektől és erőszaktól eltorzult családban, és gyermekkorát azzal töltötte, hogy fedezékbe húzódott alkoholista, dühkitörésekre hajlamos apja elől, és a zavarodottság ködében vergődött anyjával, a vényköteles gyógyszerektől függő, öngyilkos vérfertőzést túlélő anyával.
A családi emlékeket eltemették - még akkor is, amikor kialakultak -, az igazságot pedig hazugságok és fantáziák takarták el. Az ábécé huszonhetedik betűje című könyvben Adrian megpróbál megbékélni ezzel a zaklatott múlttal azáltal, hogy az emlékeket, anekdotákat és a családi történetek darabkáit glosszárium formájában katalogizálja.
A múlt stratégiai számvetése során azonban a zabolátlan jelen kiszámíthatatlan utat tör magának, amikor Adrian idősödő édesanyja egyre mélyebbre süllyed a drogoktól fűtött paranoia birodalmába. A szószedet által megszabott rend végül kevésbé az érzelmi káosz rendezésére szolgál, mint inkább nehéz, de szükséges igazságok feltárására, mint például az a tény, hogy egyes problémákat egyszerűen nem lehet megoldani, és hogy valakit szeretni nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg kell menteni.