The Making of Afro-Caribbean Consciousness and Identity in the Poetry of Linton Kwesi Johnson, David Dabydeen, and Fred d'Aguiar
A kortárs irodalom változatos és pluralista színterén, amely a régió, az etnikai hovatartozás, a nem és az osztály korábban marginalizált hangjait testesíti meg, a Nagy-Britanniában élő fekete költők a kortárs költészet egy külön ágát alakították ki. Linton Kwesi Johnson, David Dabydeen és Fred D'Aguiar költészete, amely a marginalizált csoportok hangjának hangot adásáért folytatott harcból nőtt ki Nagy-Britanniában, hozzájárult a nemzeti identitás meghatározásához és a faji elnyomás feltárásához.
A közösségeik iránti felelősségtudattól motiválva ezek a költők arra vállalkoztak, hogy a fekete történelem átadását vállalják a fiatal feketéknek, akik azt kockáztatták, hogy elveszítik a gyökereikhez való kötődésüket. A rasszizmus elleni küzdelem szükségességét is hangsúlyozták az afro-karibi nemzeti identitás tudatának megteremtésével, miközben a fekete kulturális örökséget a kortárs brit költészetben megalapozták.
Ebben a könyvben Dilek Bulut Sarı kaya török irodalomtudós vizsgálja műveiket. Linton Kwesi Johnson Voices of the Living and the Dead (1974), Inglan is a Bitch (1980) és Tings an Times (1991) című művei nyitják a tanulmányt, majd David Dabydeen Slave Song (1984), Coolie Odyssey (1988) és Turner (1994), végül Fred D'Aguiar Mama Dot (1985), Airy Hall (1989) és British Subjects (1993) című művei következnek.
