Az ágazati önszabályozás jelentősége az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elvének fényében: 1. rész - A reklámra összpontosítva

Eredeti címe:

The relevance of industry self-regulation in the light of the principle of subsidiarity enshrined in Article 5 para 3 TEU: Part 1 - Focus on the adver

Könyv tartalma:

Tanulmányi dolgozat a következő tárgyból: Jog - Európai és nemzetközi jog, Szellemi tulajdon, osztályzat: 82, University of Warwick (Law School), 2015, nyelv: English, abstract: A disszertáció célja az iparági önszabályozás szerepének meghatározása az uniós jogalkotásban, a joghatóságban és a politikai vitákban a szubszidiaritás elvének az Art. 5.

cikkének (1) bekezdésében foglalt szubszidiaritás elve. (EUSz.) 3. cikkében foglalt szubszidiaritás elve.

Ez a megközelítés az önszabályozási és a törvényi rendszerek közötti kapcsolat elemzését teszi szükségessé, mivel mindkét rendszer - az autonóm, önkéntes rendelkezések és az állami szabályok - együttesen alkotják a célcsoportokra vagy ágazatokra kirótt szabályozási környezetet.

Elengedhetetlen tehát annak meghatározása, hogy mit jelent az önszabályozás, szerkezetének és működési módjának leírása, valamint előnyeinek és hátrányainak elemzése a törvényi szabályozással szemben. Az önszabályozás jellemzését és értékelését követi az Art.

5. cikk (1) bekezdésének értelmezése. 3.

cikkének értelmezése, beleértve az alkalmazási kör meghatározását is. Az így kapott értelmezés megmutatja, hogy a szubszidiaritás elve szempontjából milyen jelentőséget tulajdonítanak - vagy kellene tulajdonítani - az önszabályozásnak. Ezt követi az önszabályozás jelentőségének rövid áttekintése, ahogyan azt számos uniós dokumentum és jogi aktus, például irányelvek részletezik.

Ez a rövid "tour d'horizon" bemutatja, hogy az önszabályozás az európai politika szerves részét képezi. Különleges kérdés, hogy az uniós irányelvek önszabályozással átültethetők-e a nemzeti szabályozásba.

Az Európai Bíróság tagadja az uniós irányelvek ilyen módon történő átültetésének lehetőségét, és ragaszkodik ahhoz, hogy ehhez hivatalos nemzeti jogalkotási aktusokra van szükség. A disszertáció nagyrészt a reklámszakmai önszabályozásra hivatkozik, hogy az önszabályozás kérdését konkrétabbá és átláthatóbbá tegye. Ezért az Egyesült Királyság és Németország rendszerszintű összehasonlításával zárul.