Értékelés:
A könyv egyedülálló betekintést nyújt az oszmán háremben élő nők életébe három jelentős személyiség: egy ágyas, egy hercegnő és egy tanítónő személyes visszaemlékezésein keresztül. Míg az első memoár különösen lebilincselő, a többiről megoszlanak a vélemények, egyes olvasók kevésbé találják őket lebilincselőnek.
Előnyök:⬤ Az oszmán hárem asszonyainak hiteles, első kézből származó beszámolói
⬤ az európai memoároktól eltérő, friss nézőpontot nyújtanak
⬤ kiemeli a nők erényeit, odaadását és hűségét
⬤ a szerző által jól lefordítva és összeállítva.
Nem mindegyik memoár egyformán érdekes; csak az első emlékiratot értékelik nagyra egyes olvasók, a többit kevésbé tartják lebilincselőnek.
(5 olvasói vélemény alapján)
The Concubine, the Princess, and the Teacher: Voices from the Ottoman Harem
A nyugati képzeletben a közel-keleti hárem a szex, a kicsapongás, a rabszolgaság, a fajkeveredés, a hatalom, a gazdagság és a puszta önfeledtség helye volt. De a nők és gyermekek számára, akik ténylegesen a császári palota e birodalmában éltek, a valóság merőben más volt.
Ebben a lefordított memoárgyűjteményben három nő, akik 1876 és 1924 között az isztambuli oszmán császári háremben éltek, lenyűgöző betekintést nyújt "a fátyol mögé", a XIX. század végi és a XX. század eleji muszlim palotanők életébe.
A visszaemlékezők Filizten, V.
Murad szultán ágyasa, Ayse hercegnő, II. Abdulhamid szultán lánya és Safiye, egy tanítónő, aki V.
Mehmed szultán unokáit és háremhölgyeit oktatta. Az oszmán háremről szóló visszaemlékezéseikből kiderül, milyen merev protokoll és hierarchia irányította a császári család és az ágyasok, valamint a szolgálatukban álló rabszolganők és fekete eunuchok százainak életét. Az emlékiratírók megmutatják, hogy a hárem távolról sem a züllöttség helye volt, hanem olyan családi otthon, ahol udvarias és kifinomult viselkedés uralkodott.
Douglas Brookes bevezetőjében a XIX. századi oszmán palotahárem társadalmi szerkezetét magyarázza. Ez a három memoár, amelyeket fél évszázadon keresztül, különböző társadalmi osztályokba tartozó nők írtak, teljesebb és gazdagabb képet nyújt az oszmán császári háremről, mint amilyen korábban valaha is elérhető volt angol nyelven.
