Olvasói vélemények
Összegzés:A „The Ahuman Manifesto: Activism for the End of the Anthropocene” című könyvének kritikái polarizált fogadtatásról tanúskodnak. Sok olvasó értékeli az emberiségnek a környezethez és a nem emberi élethez való viszonyáról bemutatott provokatív gondolatokat, míg mások a könyv hozzáférhetőségét és írásmódját kritizálják. Az olyan radikális témákat felölelő tartalom, mint az antinatalizmus, a kannibalizmus és a nekrofília egyszerre vonzza az érdeklődőket és taszítja őket. Míg egyesek úttörő, alapvető perspektívákat tartalmazó műnek tartják, mások szerint rosszul megfogalmazott és túlságosan akadémikus.
Előnyök:⬤ Provokatív és radikális gondolatok, amelyek megkérdőjelezik az antropocentrizmust, és új perspektívát kínálnak a környezeti kérdésekkel kapcsolatban.
⬤ A nem emberi állatokkal való bánásmóddal és az etikus életmóddal kapcsolatos fontos témákkal foglalkozik.
⬤ Néhány olvasó elismerően nyilatkozik MacCormack egyedi hangjáról és előadásmódjáról, és úgy véli, hogy munkája szükséges az emberiség természetben elfoglalt helyéről szóló kortárs vitákhoz.
Hátrányok:⬤ Sok olvasó szerint az írásmód kihívást jelent, a túlzott szakzsargon használata miatt az általános közönség számára nem hozzáférhető.
⬤ A könyv szélsőséges javaslatai, beleértve a kannibalizmus és a nekrofília támogatását, egyesek számára visszatetszést keltenek és vitákat váltanak ki.
⬤ Számos kritika szerint a filozófiai érvek nem veszik figyelembe a tudományos szempontokat, ami aláássa hatékonyságukat.
(21 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Ahuman Manifesto: Activism for the End of the Anthropocene
Könyv tartalma:
Egyre súlyosabb ökológiai válság kellős közepén vagyunk. A fejlődő technológiák és a kulturális beavatkozások megkérdőjelezik az „ember” státuszát.
Patricia McCormack ebben a kontextusban adja elő szakértői indoklását az „ahumánról”. A „poszthumán” gondolkodás alternatívájaként ez a kifejezés olyan gondolkodás számára nyitja meg az utat, amely nem oldódik fel nihilizmusban és kétségbeesésben, hanem aktívan felöleli az olyan kérdéseket, mint az emberi kihalás, a vegánság eltörlése, az ateista okkultizmus, a death studies, az identitáspolitika elutasítása, a mélyökológia és az apokalipszis mint optimista kezdet.
Annak érdekében, hogy vitalista, sőt talán optimista utakat javasoljon a világban való gondolkodás és cselekvés néhány nehézségének leküzdésére, ez a könyv öt kulcsfontosságú kortárs témát vizsgál:
- Identitás.
- Spiritualitás.
- Művészet.
- Halál.
- Az apokalipszis.
Az aktivizmust, a művészeti gyakorlatot és az affirmatív etikát összeolvasztva, miközben bevezet néhány radikális kortárs gondolatot, és olyan kifejezetten modern jelenségekkel foglalkozik, mint a halálkultuszok, az interszekcionális identitáspolitika és az emberi és nem emberi organizmusok kapitalista rabszolgasorba taszítása a „zombiezmusig”, az Ahuman Manifesto eligazodik azon, hogyan kell az embert másként megalkotnunk, különösen a nihilizmuson, a poszt- és transz-humanizmuson túl, és az emberi kiváltságokon kívül. Mindezt azért, hogy aktívan gondolkodhassunk és élhessünk zsigeri módon, összeköttetéssel (tényleges, nem virtuális), szenvedéllyel és kegyelemmel egy új világ felé.
