Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Decolonising the Academy: A Case for Convivial Scholarship
A hallgatók és az akadémikusok ismételt kiáltásai, hogy az egyetemek Afrikában és máshol is a befogadás szellemét közvetítsék és sugározzák, folyamatosan emlékeztetnek arra, hogy az egyetemeknek sokkal barátságosabbnak kell lenniük, és sokkal barátságosabbnak is kell lenniük. A felsőbbrendűség illúzióját és az abszolút győztesek és vesztesek zéróösszegű játékát hirdető tudástermelési folyamatok elitisták és életképtelenek.
Az akadémiai diszciplínák hajlamosak az introvertáltságra ösztönözni, és inkább a központi területek kirekesztő fundamentalizmusát hangsúlyozzák, mint a határvidékek befogadó nyitottságát. Az útkereszteződések látogatása és a határ menti beszélgetésekben való részvétel nemkívánatos, ha nem is tilos. Az egyetemeken, a tudományágakon belül és a tudományágak között, valamint a tudósok között a társasági élet szűkössége rendkívül elfogult tudásfolyamatokat eredményez.
A tudás előállítását és fogyasztását társadalmilag és politikailag az emberiesség hálói, a hatalmi hierarchiák és az emberi cselekvés esetei közvetítik. Tekintettel a gyarmati oktatás ellenálló képességére egész Afrikában és az afrikaiak körében, a tudás endogén hagyományait alig ismerik el és súlyosan alulreprezentáltak.
Mit jelent a konvivialitás a tudástermelésben? Magában foglalja a tudományágakon és szervezeteken átívelő beszélgetést és együttműködést, valamint a népszerű univerzumok és a valóságról alkotott elképzelések által tájékoztatott ismeretelméletek integrálását. A konviviális tudományosság alapja a hiányosságok felismerése és figyelembevétele - a személyek, a tudományágak, valamint a megismerés és a tudás és a tudás létrehozásának hagyományai tekintetében.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)