The Social Future of Academic Libraries: New Perspectives on Communities, Networks, and Engagement
A felsőoktatási intézményekben jelenleg a hallgatók bevonására, a partnerségek kialakítására, a közösségfejlesztésre és a társadalmi kapcsolatokra helyezett hangsúly jelentős elmemódosítást igényel a tudományos könyvtárak és a könyvtárosok körében, ha vissza akarják szerezni helyüket a tudományos vállalkozás középpontjában. A könyvtáraknak a szolgáltatások, terek és struktúrák fokozatos és periférikus fejlesztésén túl alapvető és radikálisabb újragondolásra van szükségük alapvető küldetésük és szolgáltatási filozófiájuk átgondolása érdekében, hogy erőforrásaikat, folyamataikat és gyakorlatukat a kortárs igényekhez igazítsák. Az akadémiai könyvtárosok felismerték, hogy az akadémiai és társadalmi társadalmi fordulatra válaszul változásra van szükség, és olyan fogalmakat vizsgálnak, mint a konvergált és megosztott szolgáltatások, a partnerség és a kapcsolatmenedzsment, a vegyes és elkötelezett könyvtárosok, a beágyazott és részvételi könyvtárosság, valamint a "inside-out" és a "pop-up" könyvtárak. Az ilyen munka azonban általában a szervezet kis részeire korlátozódott, és általában nem eredményezte a stratégiában és a kultúrában azt a nagyszabású változást, amely ahhoz szükséges, hogy a könyvtárak dinamikus társadalmi szervezetként hatékonyan működhessenek a hálózatba kapcsolt digitális világban. Az új munkamódszerek nem elegendőek; új gondolkodásmóddal kell őket megalapozni, amely képessé teszi a könyvtárosokat arra, hogy gyakorlatuk minden területét egységes, holisztikus módon, társadalmi szemszögből vizsgálják.
A szellemi és társadalmi tőke fogalmai és elméletei új perspektívákat adhatnak a szakembereknek a munkájukhoz, és keretet biztosíthatnak a tudományos könyvtárak számára ahhoz, hogy a 21. században is relevánsak maradjanak.
Ez a könyv megismerteti az olvasókat ezekkel az elképzelésekkel, és valós tapasztalatokból származó esettanulmányok segítségével mutatja be, hogy a szellemi és társadalmi tőke perspektívái, valamint a társadalmi hálózatok elmélete hogyan erősíthetik a stratégiai fejlődést, az együttműködési kapcsolatokat és a szakmai vezetést a könyvtári tevékenység minden területén. Az alkalmazási területek példái közé tartozik az akadémiai kapcsolattartás, a gyűjteményfejlesztés, az adatszolgáltatások, az információs műveltség, a könyvtári adománygyűjtés, a szolgáltatástervezés, a helykihasználás és a hallgatói siker.