The Psychology of Fake News: Accepting, Sharing, and Correcting Misinformation
Ez a kötet az álhírek jelenségét vizsgálja a pszichológia és a kapcsolódó területek különböző területeinek vezető szakértőinek összefogásával, és azt vizsgálja, ami az első Brexit-népszavazás és a 2016-os amerikai választási kampány óta a közbeszéd kiemelkedő jellemzőjévé vált.
A téves információk kezelése a mindennapi élet számos területén fontos, többek között a politikában, a piacon, az egészségügyi kommunikációban, az újságírásban, az oktatásban és a tudományban. Egy olyan általános légkörben, ahol a tények és a félretájékoztatás összemosódnak, és szándékosan összemosódnak, ez a könyv azt a kérdést teszi fel, hogy mi határozza meg, hogy az emberek elfogadják és megosztják-e a (félre)információkat, és mit lehet tenni a félretájékoztatás ellen? Mindhárom szempontot az online közösségi hálózatok összefüggésében kell megérteni, amelyek alapvetően megváltoztatták az információ előállításának, fogyasztásának és továbbításának módját. A kötetben szereplő írások a legfrissebb empirikus eredményeket, elméleteket és alkalmazásokat foglalják össze, és az álhírek elleni beavatkozásokkal kapcsolatos élvonalbeli ötleteket és jövőbeli irányokat vitatják meg.
A "alternatív tények" korában a félretájékoztatás kezeléséhez is útmutatást nyújtó kötet lebilincselő és létfontosságú olvasmány a pszichológia, a kommunikáció és a politikatudomány területén tanuló diákok és egyetemi oktatók, valamint a szakemberek, köztük a politikai döntéshozók és az újságírók számára.
