Értékelés:
A könyv, Ralph Stanley memoárja, a bluegrass zene úttörő alakjának életét mutatja be személyes és magával ragadó elbeszélő stílusban. Az olvasók nagyra értékelik a betekintést korai életébe, a karrier kihívásaiba és az Appalache régió egyedülálló kultúrájába. A kritikák azonban a szerkesztési problémákra és a történetmesélés öncélú túlzására összpontosítanak.
Előnyök:Magával ragadó elbeszélés, amely személyesnek és hitelesnek tűnik, és Ralph Stanley hangját és beszédmódját tükrözi.
Hátrányok:Lenyűgöző betekintés a bluegrass zene történetébe és a Stanley fivérek tapasztalataiba.
(85 olvasói vélemény alapján)
Man of Constant Sorrow: My Life and Times
Egy legenda visszatekint hat évtizedes zenei pályafutására.
Ralph Stanley 1927-ben született Virginia egy Big Spraddle Creek nevű sarkában, ahol a zene visszhangzott a hegygerincek tetejéről, a földeken dolgozó munkások dudorásztak, és visszhangzott az egyszobás vidéki templomban, ahol Ralph először találta meg a hangját. Tizenegyedik születésnapjára Ralph öt dollárt kapott, és választania kellett, hogy egy kocát vagy egy bendzsót vásároljon. A bendzsót választotta, amelyen édesanyja megtanította őt clawhammer stílusban játszani. A bendzsóját 1946-ban egyesítette bátyja, Carter gitárjával, és ők ketten Stanley Brothers néven egyesítették hangjukat. A Stanley-k húsz éven át kergették az álmot, jó és nehéz időkben, míg a nehéz idők utol nem érték Cartert, és 41 évesen májbetegségben meg nem halt. A bátyja halála óta eltelt négy évtizedben Ralph a délnyugat-virginiai hegyek és völgyek zenéjét vitte el a nagyvilágba.
A nyolcvanas éveiben járó, még mindig turnézó Ralph végre belenőtt a hangjába, és készen áll arra, hogy elmesélje a történetét. A Man of Constant Sorrow című kötetben Ralph visszatekint pályafutására, amelyet a legtöbben bluegrassnak neveznek, ő azonban inkább "old time mountain music"-nak nevez. Több száz klasszikus szám, köztük a "White Dove", a "Rank Stranger" és a "Man of Constant Sorrow" című jellegzetes dala keletkezését meséli el. Mesél a Clinch Mountain Boys nevű zenekarával töltött életéről, elmagyarázza a bendzsójáték jellegzetes "Stanley-stílusát", Bill Monroe-tól Bob Dylanig mindenkivel találkozik, és elmélkedik a késői karrierje újjáéledéséről, amelyet az "O Death" című dalával 2002-ben elért, valószínűtlen Grammy-győzelem váltott ki. Egyúttal gyászhimnuszt emel Appalache-ért, a gyorsan eltűnő hegyvidéki otthonáért.
A tragédiával és diadallal egyformán harmonizáló Man of Constant Sorrow az amerikai zene egyik óriásának felkavaró vallomása.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)