Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Animal in the Synagogue: Franz Kafka's Jewishness
Az Állat a zsinagógában című kötet Franz Kafka zsidó létérzését a modern világban, valamint ennek irodalmi és nyelvi következményeit vizsgálja. A könyv két részre tagolódik.
Az első a téma köré szerveződik, amely Kafka saját zsidóságának összetett és gyakran önmaga ellen irányuló megértését és értékelését, valamint a modern zsidónak a "világ szakadékában" (Martin Buber) elfoglalt helyét mutatja be. Ez a rész Kafka cseh szeretőjével, Milena Jesenskával folytatott levelezésének alapos olvasásán, valamint Kafka egyetlen olyan novellájának aprólékos tematikai, stilisztikai és szerkezeti elemzésén alapul, amely nyíltan és közvetlenül érinti a zsidó társadalmi és rituális kérdéseket, és amely "A mi zsinagógánkban" (a cím - nem a szerzőtől) néven ismert. Mind a levelekben, mind a novellában a kis állatok képei - visszataszító, piszkos vagy más módon kifogásolható - Kafka saját férfiasságának és általában a zsidó hagyománynak az általa értelmezett feltárására használja.
A könyv második része Kafka helyét vizsgálja a korabeli zsidó írásművészet komplexumában, annak mindhárom nyelvi formájában: A héber írás (alapvetően cionista), a jiddis írás (alapvetően nacionalista, de a cionizmus iránt nem elkötelezett), valamint a hozzá hasonló, nem zsidó nyelveken (főként németül) és az ezekből eredő nem zsidó vallási és művészeti hagyományokban született írások. Az esszé részletesen foglalkozik Kafka kortárs zsidó irodalmakra adott válaszaival, valamint ezen irodalmak lehetőségeinek pesszimista értékelésével.
Kafka lényegében kételkedett a zsidóság és a modernitás közötti valódi és kulturálisan tartható kompromisszum (nem is beszélve a szintézisről) puszta lehetőségében. A könyv olyan témákkal és néhány szöveggel foglalkozik, amelyeket a virágzó, egyre bővülő Kafka-kutatás vagy elhanyagolt, vagy félreértett, mert a legtöbb tudósnak nem volt valódi háttere sem a héber, sem a jiddis irodalomban, és képtelen volt felfogni azokat az árnyalatokat és finom szándékokat, amelyek Kafka modern héber és jiddis irodalommal és azok példaképeivel - mint például a nagy cionista héber költő H.
N. Bialik vagy a jiddis mester, Sholem Aleichem - kapcsolatos hozzáállásában rejlenek.