Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv vitát mutat be Gary Francione állatjogi abolicionista nézete és Robert Garner welfarista nézőpontja között. Francione amellett érvel, hogy a jólét csak kizsákmányolásba taszítja az állatokat, és a veganizmus mellett érvel, mint az állatvédelem egyetlen legitim álláspontja mellett. Garner ezzel szemben azt állítja, hogy a jóléti intézkedések együtt létezhetnek a jogokkal kapcsolatos megközelítéssel, és együttműködést sürget az érdemi változás érdekében. A könyvet értékes forrásnak tekintik mindkét filozófia megértéséhez, bár érveik eltérő hatékonysága eltérő.
Előnyök:⬤ Az állatjogi érvek világos és tömör bemutatása Francione által.
⬤ A welfarizmus éleslátó kritikája és hiányosságai.
⬤ Segít az olvasóknak megérteni az állatok jólétével és jogaival kapcsolatos filozófiai álláspontokat.
⬤ Elgondolkodtató vitaformátum, amely lehetővé teszi a kontrasztos gondolatok ütköztetését.
⬤ Arra ösztönzi az olvasókat, hogy mérlegeljék a veganizmus erkölcsi következményeit.
Hátrányok:⬤ Egyesek szerint Francione álláspontja ismétlődő és új meglátásokat nélkülöző.
⬤ Garner welfarista érveit egyesek gyengének és kevésbé koherensnek tartják.
⬤ A kritikusok szerint a jóléti megközelítés félrevezető és kevésbé hatékony lehet a valódi állatjogok elérésében.
⬤ A könyv nem foglalkozik azzal, hogyan lehetne hatékonyan áthidalni a jelenlegi társadalmi gyakorlat és az abolicionizmus közötti szakadékot.
(9 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Animal Rights Debate: Abolition or Regulation?
Könyv tartalma:
Gary L. Francione jogászprofesszor és az állatjogi elmélet vezető filozófusa.
Robert Garner politikai teoretikus, aki az állatvédelem filozófiájára és politikájára szakosodott. Francione azt állítja, hogy nincs erkölcsi indokunk arra, hogy nem embereket használjunk, és azzal érvel, hogy mivel az állatok tulajdon - vagy gazdasági áruk -, a "humánus" bánásmódot megkövetelő törvények vagy ipari gyakorlatok általában véve nem nyújtanak érdemi védelmet. Garner az állatjogok olyan változatát támogatja, amely az állatok szenvedésének megszüntetésére összpontosít, és protekcionista megközelítést alkalmaz, azt állítva, hogy bár a hagyományos állatjóléti etika filozófiailag hibás, stratégiailag hozzájárulhat az állatjogi célok eléréséhez.
Francione és Garner spárgázásuk során dekonstruálják az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Európában és máshol működő állatvédelmi mozgalmat, és olyan szervezetek gyakorlatát tárgyalják, mint a PETA, amely a McDonald's-szal és más állatfelhasználókkal összefogva "javítja" az állatok levágását. Az amerikai és európai törvényeket és kampányokat is megvizsgálják mind a jogok, mind a jólét szempontjából, azonosítva a gyengeségeket és erősségeket, amelyek a jövőbeli jogalkotás és fellépés formáját adják.
