The Sleeper's Dream: Asclepius Ritual and Early Christian Discourse
A görög és római kultúra megértése nem lehetséges anélkül, hogy ne fordítanánk figyelmet a vallási tapasztalat különböző formáira. A korai keresztény közösség Jézust megváltóként élte meg és fogta fel, aki gyógyít és a feltámadás révén legyőzi a halált.
Hasonlóképpen, az Aszklépiosz-kultusz úgy tanúsítja, hogy Aszklépiosz az, aki gyógyítással megment és feltámadással legyőzi a halált. A korai keresztény kultuszok és az Aszklépiosz-kultusz közötti hasonlóságok, valamint az üdvösség/gyógyítás, a megváltó istenség és a nagy mediterrán népesség által gyakorolt pártfogás hangsúlyozása értékes összehasonlítási lehetőséget kínál a korai keresztény források olvasásához. Mit jelentett a megváltás az Aszklépiosz-kultusz álmodói és a korai keresztény álmodók számára? Vannak-e metszéspontok a korai keresztény csoportok és Aszklépiosz között, és hol vannak különbségek? János evangéliumának szerzője világossá teszi, hogy Jézus a feltámadás és az élet, és aki hisz benne, nem hal meg, hanem örökké él.
Ezt mondja Mártának annak előzményeként, hogy Lázárt visszahozza a halálból (János 11:25-26). Ovidius elmeséli, hogy Aszklépiosz is feltámasztott egy embert a halálból, és ezért a tettéért Zeusz villámcsapása sújtotta le.
Ezután maga Aszklépiosz is feltámad és visszahozza az életbe (Metamorphoses II. 640-48). Az Aszklépiosz-kultuszt és a jézusi mozgalom kultuszát erős tematikus aláfestés köti össze.
Mindegyik az álmokkal kapcsolatos "gyógyulás" és "megváltás" fogalmakról beszél, és azokra válaszul létezik. A The Sleeper's Dream (Az alvó álma) a testi gyógyítás és az álmok természetét és használatát vizsgálja az ókorban, irodalmi és régészeti bizonyítékokat vizsgálva annak érdekében, hogy megértsük, hogyan értette a görög-római világ az Aszklépiosz-kultuszon keresztül mindkettőt, és megértsük a testi gyógyításokra és álmokra való utalásokat a korai keresztény kultuszokban és csoportokban.