Az amerikai forradalom alkotmányos eredete

Olvasói vélemények

Jack P. Greene „Az amerikai forradalom alkotmányos eredete” című könyve az amerikai forradalomhoz vezető jogi és alkotmányos vitákat vizsgálja, és azt állítja, hogy ezek a kérdések nem csupán az adózásról szóltak, hanem a kormányzás és a képviselet mélyebb kérdéseit is érintették. Míg egyes olvasók lenyűgözőnek és tanulságosnak találják a könyvet, sokan úgy érzik, hogy túlságosan száraz és sűrű, inkább akadémikusoknak, mint alkalmi olvasóknak való.

A könyv mély betekintést nyújt az amerikai forradalomhoz vezető alkotmányos vitákba, bemutatva Greene kiterjedt kutatásait és szakértelmét. Alaposan megvizsgálja a jogi kontextust, a forradalmat jogi viták sorozataként, nem pedig egyszerűen az adózásra adott reakcióként fogalmazza meg. Azok az olvasók, akik időt szánnak az anyaggal való foglalkozásra, a történelmi összefüggések szélesebb körű megértésére tehetnek szert.

Számos kritika száraznak és sűrűnek írja le az írást, ami kihívást jelent az alkalmi olvasók számára. Egyesek szerint a tartalom ismétlődik, és úgy vélték, hogy azt lehetett volna tömörebbé tenni. A teljes megértéshez jelentős erőfeszítésre és időre lehet szükség, ami elriaszthatja azokat, akik egy egyszerűbb történelmi beszámolót keresnek.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Constitutional Origins of the American Revolution

Könyv tartalma:

Ez a tömör tanulmány a Brit Birodalmat esettanulmányként használva azt állítja, hogy az amerikai tengerentúli települések létrehozása olyan alkotmányos szervezési problémát teremtett, amely a gyarmati korszakban mély és tartós feszültségeket okozott a birodalmon belül, és amelynek megoldása a tizenhárom kontinentális gyarmat 1776-os elszakadási döntésének fő eleme volt.

Megkérdőjelezve azokat a történészeket, akik azt feltételezték, hogy az amerikai forradalomhoz vezető viták során a britek a törvényt a maguk oldalán tartották, ez a kötet amellett érvel, hogy a birodalom már régóta nagyfokú alkotmányos sokféleséget mutatott: minden egyes gyarmatnak megvolt a maga különálló alkotmánya, a birodalom egészének pedig volt egy kodifikálatlan, működő szokásjogi alkotmánya, amely meghatározta a hatalom birodalmon belüli elosztásának módját. Azt állítva, hogy ezeket az alkotmányokat nem lehet összemosni a fővárosi brit alkotmánnyal, a könyv amellett érvel, hogy a britek elutasítása a számos gyarmati alkotmány és a birodalmi alkotmány szentségének gyarmati értelmezésének legitimitásának elfogadásával szemben az amerikai forradalomhoz vezető kritikus elem volt.