Az amerikai humanizmus tudományos szelleme

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 4 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Scientific Spirit of American Humanism

Könyv tartalma:

Annak története, hogyan alakították át neves liberális értelmiségiek az amerikai vallási és világi intézményeket, hogy egy demokratikusabb, tudományközpontúbb társadalmat támogassanak.

A legújabb felmérések szerint az amerikaiak negyede vallási hovatartozás nélkülinek vallja magát, és inkább ateistának, agnosztikusnak vagy "semmi különösnek" vallja magát. Egy évszázaddal ezelőtt az amerikai értelmiségiek egy kis csoportja, akik magukat humanistáknak nevezték, ugyanezt az utat járta be, és a tudományhoz fordultak, mint a szellemi táplálék egyik fő forrásához. Az amerikai humanizmus tudományos szelleme című könyvében Stephen P. Weldon elmeséli e csoport lenyűgöző történetét, ahogyan az a huszadik század folyamán fejlődött, követve radikális lelkészek, akadémikus filozófusok és kiemelkedő tudósok néhány generációjának sorsát, akik a hagyományos vallást modern, liberális, tudományos szemlélettel akarták felváltani.

Weldon a humanizmust az azt megalapozó baráti és intézményi kapcsolatok hálózatain keresztül tárja fel, a zsinagógákban prédikáló filozófusoktól a Nobel-díjasok cikkeit szerkesztő lelkészeken át a tudományos módszerre hivatkozó bűvészekig. A vallási konzervatívok és az akadémiai szekuláris kultúra közötti, egyre inkább ellenséges elköteleződés kialakulását vizsgálva Weldon elmagyarázza, hogy ez a konfliktus hogyan alakította a tudomány és a vallás megvitatását az amerikai kultúrában. Felfedez egy kevésbé ismert - de ugyanolyan nagy hatású - történetet is, amely a humanizmuson belül a tudomány két nagyon különböző elképzelése közötti konfliktusról szól: egyrészt a John Dewey követői által képviselt törekvő, demokratikus szemléletről, másrészt a logikai pozitivizmus által befolyásolt szkeptikus, harcias nézetről.

Weldon történelmi perspektívába helyezi Amerika sajátos tudományos beszédmódját, és bemutatja, hogy az olyan események, mint a nukleáris leszerelést célzó Pugwash-mozgalom, a folyamatos evolúciós viták, az áltudományok leleplezése, valamint az olyan tudósok és népszerűsítők, mint Carl Sagan és Isaac Asimov humanista példaképekké válása, mind-mind egy kifejezetten amerikai ethoszhoz illeszkednek. Weldon azt állítja, hogy ez a szekuláris ethosz nagyrészt az amerikai radikális vallási hagyományban fellelhető idealizmusból merített, amely magában foglalja Thomas Paine deizmusát, a 19. századi racionalizmust és szabadgondolkodást, a protestáns modernizmust, és ami a legfontosabb, az unitárius vallást. A levéltári kutatásokra, interjúkra és a legfontosabb humanista kiadványok alapos tanulmányozására támaszkodó Az amerikai humanizmus tudományos szelleme új részletességgel tárja fel azokat a személyes és intézményi erőket, amelyek az amerikai szekuláris kultúra főbb irányzatait alakították. Jelentős, hogy a könyv megmutatja, miért marad az amerikai liberális vallásosságra fordított különleges figyelem továbbra is kulcsfontosságú az amerikai kultúra tudományos szellemének világos megértéséhez.