Az amerikai-jugoszláv kapcsolatok a Tito-sztálini szakítás és az Informbiro-korszak idején”. Do Democracies Promote Authoritarianism?” (A demokráciák elősegítik a tekintélyelvűséget?”

Eredeti címe:

US-Yugoslav Relations during the Tito-Stalin Split and the Informbiro Period". Do Democracies Promote Authoritarianism?"

Könyv tartalma:

Seminar paper from the year 2021 in the subject Cultural Studies - East European Studies, grade: 1,3, Free University of Berlin, language: English, abstract: Ez a cikk azt igyekszik feltárni, hogy a demokratikus országok az USA és Jugoszlávia kapcsolatainak példáján keresztül az 1948-as híres Tito-sztálini szakítás és ezzel összefüggésben az "Informbiro-korszak" idején részt vesznek-e és milyen módon az autokrácia népszerűsítésében.

Különösen azt próbálja bizonyítani, hogy még a demokratikus országok is támogatják az autoriter rezsimeket, és következésképpen elősegítik az autokráciát, ha ez nemzeti érdekükben áll, mint ahogyan az USA esetében is történt a keleti blokk válsága idején. Miután Jugoszláviát kizárták a Kominformból, az európai marxista-leninista kommunista pártok nemzetek feletti szövetségéből, az Egyesült Államok politikailag, gazdaságilag és katonailag is támogatta a délszláv országot, mivel Tito akkoriban fontos nemzetközi tényezővé vált a Szovjetunió aláásásának folyamatában.

Bár Jugoszlávia a Szovjetunióból való kizárása után is kommunista ország volt és maradt, és ennek megfelelően ideológiai ellenfele volt a liberális és demokratikus Egyesült Államoknak, ez nem tántorította el a nagyhatalmat attól, hogy megnyissa piacait és nemzetközi befolyását felhasználva segítse a rászoruló egykori ellenséget. Szemet hunyt a politikai elnyomás felett, amelyet a politikai ellenfelek és állítólagos "sztálinisták" bebörtönzésével folytattak a Goli Otok és Sveti Grgur szigeteken, ráadásul segítve a Jugoszláv Kommunista Párt autokratikus vezetőjét, Josip Broz Tito marsallt, hogy hatalmon maradhasson.