Értékelés:
A könyv bennfentes nézőpontot nyújt a STEM-oktatási politikáról és reformról, személyes anekdotákat és informatív tartalmat ötvözve. A könyv bemutatja a szerzőnek a Nemzeti STEM stratégiai terv aktualizálásával kapcsolatos útját, betekintést nyújt a washingtoni politika összetettségébe és a kétpártiság fontosságába az oktatásban.
Előnyök:⬤ Jól megírt és lebilincselő elbeszélés
⬤ értékes betekintést nyújt a STEM-politikába
⬤ a humort komoly tartalommal ötvözi
⬤ foglalkozik a kétpártiság jelentőségével
⬤ egyaránt alkalmas az oktatáspolitikával foglalkozók és a STEM iránt érdeklődő általános olvasók számára.
⬤ Néhány olvasó számára túlságosan megterhelő lehet a politikai kontextus és a részletek
⬤ a konkrét tapasztalatokra való összpontosítás nem minden közönségnek tetszhet
⬤ a kifejezetten az oktatáspolitika iránt érdeklődők számára hiánypótló lehet.
(5 olvasói vélemény alapján)
Charting a Course for American Education: from out on a limb at the executive branch
Kiderült, hogy lehetsz őszinte és szerény és sikeres Washingtonban - csak ne maradj túl sokáig.
Egy apolitikus akadémikust, egy ismeretlent kineveznek a Fehér Házba, hogy tanácsot adjon a kormánynak a STEM-oktatással kapcsolatban, amely téma nem érdekli az elnököt. Amíg ez így nem lesz, addig a rajongók gyűlni kezdenek, és a lendület egyre nő. Az érdektelen szükségszerűségből - pusztán a kongresszusnak való megfelelés érdekében - felvett személy kulcsfontosságú szereplővé válik a munkaerőre összpontosító nyugati szárny, a függetlenségüket hevesen őrző szövetségi ügynökségek és a nemzeti tömeg - sőt, egy kialakulóban lévő mozgalom - között, amely kétségbeesetten keresi az északi csillagot.
Ez a modern kori Gulliver utazásai a bürokrácia földjén elég jóindulatúan kezdődik. Amerika oktatási rendszereinek meg kell felelniük az ipar és ezáltal a gazdaság igényeinek, és több tudóst, technológust, mérnököt, matematikust és hasonló szakembert kell kibocsátaniuk, jelentette ki a Kongresszus 2010-ben. A Fehér Ház tudomány- és technológiapolitikai irodáját azzal bízták meg, hogy írjon stratégiai tervet, és azt ötévente frissítse. Az első 2013-ban jelent meg, és 2018-ban jár le. A Trump-adminisztráció volt a horgon, de 2017-től kezdve senki sem volt rajta a radaron.
A Capitol Hill nyomására és a Capitoliumból érkező nyomás hatására a kormányzat átnézte, hogy ki kicsoda a STEM területén, és egy állami alkalmazottat vett fel a szövetségi munkára. Az idő szűkében, a politikai polaritásról megfeledkezve, a körúti hagyományokhoz nem kötődve és a szabotőröktől nem zavartatva a középnyugati lakos új utakat tört fel azzal kapcsolatban, hogyan működhet Washington az oktatáspolitika kialakításában.