Az antropozófia fejlődése Rudolf Steiner halála óta: Vázlatos áttekintés és kilátások a jövőre nézve

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 6 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Development of Anthroposophy Since Rudolf Steiner's Death: An Outline and Perspectives for the Future

Könyv tartalma:

A kötet Thomas Meyer értékelésével kezdődik, amelyben az antropozófia Rudolf Steiner halála óta eltelt időszak fejlődéséről és jövőbeli kilátásairól ír. Áttekintést nyújt az antropozófiai mozgalom és a svájci Dornachban székelő világszervezet, az Antropozófiai Társaság fejlődésének nyolcvanhét évéről az alapító halála óta.

A Társaság a Steiner halálát követő tíz évben igen nehéz és ellentmondásos időszakon ment keresztül, amely az 1935-ös éves közgyűlésen tetőzött. Ennek eredménye az lett, hogy a Társaságból kizárták a Rudolf Steiner által a vezetőségbe (Vorstand) kinevezett két tagot - Ita Wegmant és Elizabeth Vreede-t -, valamint a Társaság brit és holland ágát és számos jelentős antropozófust, akik ellenezték a kizárásokat. Meyer - akinek számos könyve között szerepel Rudolf Steiner magmissziója - négy, az antropozófia fejlődésében rendkívül jelentős november 17-i dátum rendkívüli egybeesését tárja fel.

1901.

november 17-én, a Teozófiai Társulat 1875-ös megalapításának évfordulóján Marie von Sivers felkérte Rudolf Steinert, hogy hozzon létre egy, a nyugati elmének megfelelő ezoterikus utat, ami Steinert küldetésének útjára indította. 1923.

november 17-én Ita Wegman sürgette Steinert, hogy alapítson egy új Társaságot, amelyhez maga Steiner is csatlakozott, mint tag és mint elnök. Tizenkét évvel később, 1935. november 17-én a vezetőség megmaradt három tagja levélben kérte Adolf Hitlert, hogy a Társaság fennmaradhasson Németországban, miután a náci rezsim betiltotta Németországban.

Ezen események mögött mély összefüggések húzódnak meg. Négy melléklet egészíti ki a jelen kötetet. Az 1.

függelék egy kronológiát mutat be, amely évenként és naponként jelöli Steiner életének és az antropozófia fejlődésének jelentős epizódjait. A többi függelékben - első ízben angolul, egy kötetben - az Antropozófiai Társaság 1935.

évi húsvéti éves találkozójához kapcsolódó jelentős dokumentumok találhatók. A 2. függelék tartalmazza a Marie Steiner támogatói által írt "Memorandumot", amely az 1935-ös éves közgyűlésen elfogadott kizárási indítványokat támogató sérelmek listáját tartalmazza.

A 3.

függelék Ludwig Polzer-Hoditz 1935-ös éves közgyűlésen elhangzott beszédét rögzíti, melyben a kizárási intézkedésekkel szemben ad tanácsot. A 4. függelék tartalmazza a Társaság vezetősége által Adolf Hitlernek írt levelet (angol és német nyelven).

Ez a fontos könyv mélyreható betekintést nyújt az egyéni szabadságért és az egyéni véleménynyilvánításért folytatott küzdelmekbe az Antropozófiai Társulat korai éveiben. Ennek a küzdelemnek a dinamikájának meglátása segíthet nekünk ma abban, hogy legyőzzük a különbségeket, hogy a közös cél érdekében dolgozzunk, mind a mindennapi életünkben, mind egy spirituálisan orientált közösségen belül.