Az apáca, aki verebeket ölt

Olvasói vélemények

A könyv egy lebilincselő második világháborús történetet mesél el egy volt náci tizedes, Karl Purser szemszögéből, aki egy apácát érintő erkölcsi dilemmáról, valamint a jó és a rossz összetettségéről mesél. Az elbeszélés arra hívja az olvasót, hogy a háború hátterében elgondolkodjon az emberiség természetéről.

Magával ragadó elbeszélés, az erkölcsi kérdések mélyreható feltárása, jól kidolgozott karakterek és erős írói stílus. A könyv maradandó hatást hagy az olvasóban, és gondolkodásra késztet a jóról és a rosszról.

Egyes olvasók számára a filozófiai fejtegetések kihívást jelenthetnek vagy sűrűnek tűnhetnek, és a történet kétértelmű erkölcsi következtetései nem biztos, hogy mindenkinek tetszenek.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Nun Who Killed Sparrows

Könyv tartalma:

Az egyik legszerencsésebb embernek tartom magam.

Írói munkásságomat kettős kulturális hátterem alakította, részben Lakota, részben a préri füveinek és a söpörő égboltnak a gyermeke, de az is kiváltságos voltam, hogy nagy gondolkodók és írók mentoráltak. Nem számítva azokat az írókat, akik az írásaikon keresztül mentoráltak engem.

A történetem Az apáca, aki verébeket ölt című novellám erkölcsi kérdéseit egy Nobel-díjas Elie Wiesel szemináriumából merítettem, aki megtanított arra, hogy az örök igazságokhoz nem annyira a logika, mint inkább az élettapasztalatokból konstruált történeteken keresztül jutunk el. Ez a történet a gyermekkoromban történt események vizsgálatából származik, amelyek a jelenlegi pályámra állítottak, elszántan tanítani, írni és megtalálni Isten kezét a körülöttem lévő világban. A lakota irodalomban van egy ismert mondás: "Bátran fel, testvér, jó nap ez a halálra", de ez félrevezető, mert a halál nem az a vég, mint a nyugati ember számára.

A történetek folytatódnak, lelkekké válnak, a fény pettyezése a folyóvízen, szentjánosbogarak a fűben, pillangószárnyak suhogása, egy bagoly hívása, egy porördög kavargása, a nyárfa és a fenyő széléneke. Ezért szeretnék köszönetet mondani minden tanítványomnak, akik inspiráltak, és mindazoknak, akik továbbra is szeretik a szavakat, a történeteket és a szavakat.