Értékelés:

A könyv Svájc irodalmi menedékhelyként betöltött szerepének érdekes és tanulságos feltárását nyújtja, amelyet alapos kutatás és szórakoztató írás jellemez. Az időbeli ugrások és a csapongó stílus miatt azonban időnként hibák és nem egyértelmű elbeszélésszerkezetek jellemzik.
Előnyök:Magával ragadó és lebilincselő szöveg Svájc irodalmi jelentőségéről, kiváló illusztrációkkal (a nyomtatott változatban), alaposan kutatott, alapos jegyzetekkel ellátott, informatív és szórakoztató, élénk írói stílussal, és értékes betekintést nyújt a svájci kultúrát nem ismerő olvasók számára.
Hátrányok:Alkalmankénti hibák és félreértések a történelmi részletekkel kapcsolatban, nem világos elbeszélés, hirtelen időugrásokkal, amelyek összezavarják az olvasót, és néha kósza és nem koncentrált szöveg, amely hasznát venné a szorosabb szerkesztésnek.
(8 olvasói vélemény alapján)
The Gilded Chalet
1816 nyarán a lesifotósok a Genfi-tó túlpartján álló Byronra és Shelleyékre szegezték távcsöveiket. Mary Shelley bébiszitterkedett és megírta a Frankensteint. Byron diétázott és megírta A chilloni foglyot. Orvosa, Polidori, A vámpírról álmodott. Együtt tették fel Svájcot a térképre.
Rousseau-tól Nabokovig, le Carr(c)-tól Conan Doyle-ig, Hemingwaytől Hesse-ig és Highsmith-ig Svájc mindig is menedéket nyújtott az íróknak, menekülésként a világháborúk, az elnyomás, a tuberkulózis... vagy a házasság elől. A svájci írók számára az ország olyan volt, mint egy aranyozott börtön. A romantikusok, az utópisták és más szellemi keresők Svájcra úgy tekintettek, mint tejjel-mézzel folyó földre, mint a természet paradicsomára. A huszadik században a semleges Svájcban folytatott kémkedés szülte a legjobb kém- és bűnügyi regényeket.
A részben detektívmunka, részben kincsesláda, Az aranyozott faház egy nagyszabású túrára kalauzol el a legkedveltebb történeteink szülőhelyére, és feltárja, hogyan vált Svájc képzeletünk tájaivá.