Értékelés:

A Their Faces Shone Kate Rademacher mélyen megindító memoárja nevelőszülőként megtett útjáról, amely tele van érzelmi hullámvölgyekkel és hullámvölgyekkel. Betekintést nyújt a szeretetbe, a veszteségbe, valamint a nevelőszülőség, a házasság és a spiritualitás összetettségébe a nevelőszülőséggel összefüggésben. Az írást gyönyörűnek, magával ragadónak és hitelesnek írják le, amely meghívja az olvasót Rademacher személyes tapasztalataiba és elmélkedéseibe.
Előnyök:A könyv gyönyörűen megírt és érzelmileg őszinte, megragadja a nevelőszülői lét összetettségét és az ezzel járó személyes növekedést. Az olvasók lebilincselőnek és átélhetőnek találják a történetet, amely a szeretet, a veszteség és a rugalmasság egyetemes témáit érinti. Értékes betekintést nyújt a nevelőszülőség kihívásaiba és örömeibe, így ajánlott olvasmány mindazoknak, akik fontolgatják ezt az utat, vagy el akarnak gondolkodni saját kapcsolataikon.
Hátrányok:Egyes olvasók számára a történet érzelmi mélysége intenzív lehet, mivel a szívfájdalom és az elengedés témáit dolgozza fel. Emellett a nevelőszülőségre való konkrét összpontosítás nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akiket egyáltalán nem érdekel a téma. Azonban még a nevelőszülői kontextuson kívül állók is értéket találhatnak a bemutatott szélesebb körű életleckékben.
(12 olvasói vélemény alapján)
Their Faces Shone: A Foster Parent's Lessons on Loving and Letting Go
"Segítségre van szükségem" - suttogtam, nem tudtam, hogy magamhoz vagy Istenhez beszélek-e. "Nem akarom elengedni őt."
Miután megszületett a lánya, Kate Rademacher kétségbeesetten akart még egy gyermeket, de a férje nem. Évekig tartó alkudozás után a házaspár úgy döntött, hogy nevelőszülők lesznek. Ami kellemetlen kompromisszumnak indult, hiteles hivatássá és a kétéves nevelt lányuk iránti mély szeretetté vált. Amikor a kislány visszakerült a biológiai családjához, Kate úgy gondolta, megtanulta a leckét a szeretetről és az elengedésről. Amikor azonban váratlan válsághelyzet alakult ki, Kate rájött, hogy a szeretet, az elfogadás, az önátadás és a megbocsátás leckéi még csak most kezdődtek. Ebben a megrendítő történetben a szerző azt a kérdést járja körül, hogy hol kezdődik és hol ér véget a család, és hogyan változnak meg a dolgok, amikor idegeneket - bonyolult történetekkel és csomagokkal - hívunk be az életünkbe.
Azok, akik fontolgatják, hogy nevelőszülőkké válnak, sokan aggódnak az ezzel járó érzelmi kockázatok miatt. Mielőtt Rademacher nevelt lánya megérkezett, ő is osztotta ezeket az aggodalmakat; mélyen félt a valószínűnek tűnő szívfájdalomtól, és aggódott, hogy a nevelőszülőség veszélyeztetheti a saját családja nyugalmát. Rademacher története egy éleslátó és végül reményteli vizsgálat arról, hogy lehet-e szeretni és elengedni keserűség nélkül. Rademacher önfeledt humorral és őszinteséggel írja le, hogyan hatott a nevelőszülőség élménye a házasságára és a biológiai lányára, és hogyan változtatta meg örökre az életüket.