Értékelés:
A könyv részletes kritikát fogalmaz meg a kapitalizmus halászatra és környezetre gyakorolt hatásáról, és a fenntarthatóság közösségi szemléletű megközelítése mellett érvel. Rávilágít a túlhalászás és az árucikké válás történelmi összefüggéseire, hangsúlyozva, hogy az ökológiai válság kezelése érdekében sürgősen szükség van gazdasági struktúráink rendszerszintű megváltoztatására.
Előnyök:⬤ Jól dokumentált és érdekes betekintést nyújt a halászatba és annak ökológiai hanyatlásába
⬤ erőteljes esettanulmányokkal szolgál
⬤ alapvető rendszerszintű változásokra szólít fel
⬤ közérthető, mégis tudományos
⬤ felhívja a figyelmet az ember környezetre gyakorolt hatására.
A szerzők nem feltétlenül a halászattal foglalkozó tudósok, ami befolyásolhatja a hitelességet; a nézőpontot a kapitalizmussal szembeni túlzott kritikának lehet tekinteni, anélkül, hogy elegendő gyakorlati megoldást kínálna.
(6 olvasói vélemény alapján)
The Tragedy of the Commodity: Oceans, Fisheries, and Aquaculture
Az Amerikai Szociológiai Társaság 2017-es Paul Sweezy Marxista Szociológia Könyvdíjának nyertese
Bár az emberek már régóta függenek az óceánoktól és a vízi ökoszisztémáktól a megélhetés és a kereskedelem szempontjából, csak a közelmúltban nőtt meg drámaian az emberi befolyás ezekre az erőforrásokra, ami világszerte átalakítja és aláássa az óceáni környezetet. A tengeri ökoszisztémák globális méretű, gyors ütemű és kolosszális méretű válságban vannak. A The Tragedy of the Commodity (Az áru tragédiája) című könyvben Stefano B. Longo, Rebecca Clausen és Brett Clark szociológusok feltárják az emberi befolyás szerepét ebben a válságban, rávilágítva azokra a társadalmi és gazdasági erőkre, amelyek e fenyegető ökológiai probléma középpontjában állnak. Az ökológus Garrett Hardin klasszikus elméletének, "a közös javak tragédiájának" kritikájával a szerzők túllépnek a leegyszerűsítő magyarázatokon - mint például a korlátlan önérdek vagy a népességnövekedés -, és amellett érvelnek, hogy a vízi erőforrások árucikké válása az, ami a halászat kimerüléséhez és a környezetileg gyanús akvakultúra-eszközök kifejlesztéséhez vezet. Ennek az érvelésnek az illusztrálására a könyv két lenyűgöző esettanulmányt mutat be - a kékúszójú tonhal halászatának ezeréves történetét a Földközi-tengeren és a hatalmas csendes-óceáni lazachalászatot.
Longo, Clausen és Clark leírják, hogy az új halászati technológiák, a hajók és a tárolási kapacitások átalakulása, valamint a tenger gyümölcsei piacának bővülése együttesen hogyan változtatták meg radikálisan és tartósan ezeket a létfontosságú ökoszisztémákat. Ezzel a szerzők kiemelik, hogy a társadalmi termelés sajátos szerveződése hogyan járul hozzá az ökológiai degradációhoz és az óceánra nehezedő nyomás növekedéséhez. A szerzők rávilágítanak azokra a történelmi, politikai, gazdasági és kulturális erőkre, amelyek alakítják, hogyan lépünk kapcsolatba a tágabb biofizikai világgal. A túlhalászás úttörő elemzése, Az árucikk tragédiája olyan kérdésekbe enged betekintést, mint az erdőirtás, a biológiai sokféleség csökkenése, a szennyezés és az éghajlatváltozás.