Attributional style and self-regulated learning strategies as predictors of intrinsic
BEVEZETÉS Az oktatási ágazatban világszerte egyre nagyobb gondot jelent, hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a diákok optimálisan tanuljanak az iskolában, és kiváló eredményeket érjenek el a tanulmányi környezetükben. Megfigyelték, hogy egyes diákok az osztályteremben nem figyelnek arra, amit a tanár csinál, mivel könnyen más tevékenységekkel foglalatoskodnak, és a diákok a székükön görnyedve nem figyelnek a tanárra, vagy nem vesznek részt az osztálytermi beszélgetésben, ami az elkötelezettség hiányát mutatja (Jones, 2008).
A tanulók motiválása és az iskolai tanulásba való bevonásuk tehát napjainkban nagy gondot jelent a pedagógusok számára, és a siker elérése a század egyik legnagyobb kihívása (Awan, Noureen és Nas, 2011). Ezért a motivációt és az elkötelezettséget a tanulók jobb tanulási eredményeinek fontos összetevőjének tekintik. Empirikusan a kutatások (Eccles & Wigfield, 2002; Ryan, & Deci, 1991; Berndt & Keefe, 1995; Ryan & Deci, 2000; Dweck és Leggett, 1988) rámutatnak arra, hogy a nem, a szülők, a kortársak, a tanárok és a személyiség a motiváció és az elkötelezettség jelentős meghatározói.
Annak ellenére, hogy az attribúciós stílus és az önszabályozott tanulási stratégiák és a különböző tanulmányi eredmények között erős elméleti összefüggések vannak, kevés kutatás született e két változó és a motiváció és az elkötelezettség közötti összefüggések feltárására.
Az attribúció az akadémiai siker jelentős összetevője. Korábbi kutatások (Hall, 2007; Perry, 1993; Perry, 1989) kimutatták, hogy a diszfunkcionális attribúciós stílus megváltoztatásával javítható a diákok tanulmányi teljesítménye, motivációja és sikere.
E kutatások fényében megállapítható, hogy a funkcionális attribúciós stílusnak kiemelkedő szerepe van a motivációban és az elkötelezettségben. Hasonlóképpen az önszabályozó tanulási stratégiákról is bebizonyosodott (Pintrich és Garcia,1991; Zimmerman, 2002), hogy szignifikánsan összefüggnek a tanulmányi eredményekkel. Szem előtt tartva az attribúciós stílus és az önszabályozott tanulási stratégiák jelentőségét az akadémiai oktatás területén, alapvető fontosságúvá válik annak feltárása, hogy ez a két tényező hogyan kapcsolódik a motivációhoz és az elkötelezettséghez, és hogyan járul hozzá azokhoz.
A motiváció és az elkötelezettség alapvető szerepet játszik abban, hogy a tanulók érdeklődnek az iskola és a tanulás iránt, és élvezik azt. Ezek a tanulók teljesítményét is alátámaszthatják (Liem & Martin, 2012; Martin, 2007, 2009; Martin, Marsh, & Debus, 2001a, 2001b; 2003; Pintrich, 2003; Schunk, 1990). A motiváció és az elkötelezettség tehát a tanulmányi siker és a teljesítmény döntő tényezőinek bizonyult, mivel a tanuló,.