Az autonómia mítosza: A függőség elmélete

Olvasói vélemények

A könyv kritikusan szemléli a hagyományos házasságot, és helyette a gondozói kapcsolatok új struktúrája mellett érvel. A szerző, aki feminista jogelméletíró, amellett érvel, hogy a házasság jelenlegi intézményét meg kellene szüntetni a szabályozottabb gondozói egységek javára, felvetve az állami felügyelet és a személyes kapcsolatok feletti ellenőrzéssel kapcsolatos aggályokat.

A könyv éleslátó perspektívákat kínál a gondozói kapcsolatokról, és erős jogi és politikai érveket sorakoztat fel a házasság intézményének megreformálása mellett. Elgondolkodtató, és arra készteti az olvasót, hogy újragondolja a romantikus kapcsolatokról alkotott hagyományos nézeteket.

Az államilag elismert házasság eltörlésének és a nagyobb szabályozás bevezetésének koncepciója túlzottan totalitáriusnak tűnhet, ami aggályokat vet fel a személyes szabadsággal és a magánélettel kapcsolatban. Néhány olvasó talán dermesztőnek vagy szélsőségesnek találja az elképzeléseket.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Autonomy Myth: A Theory of Dependency

Könyv tartalma:

Az önállóság amerikai mítosza és az egymástól függő társadalom valósága közötti ellentmondás briliáns bemutatása.

A melegházasságok körüli vita országos címlapokra került, és az amerikai társadalom hagyományos családfelfogása egyre hevesebb viták tárgyává vált. Az autonómia-mítoszban a befolyásos és mindig provokatív jogelméletíró, Martha Albertson Fineman még tovább tágítja a vita feltételeit, hogy olyan közpolitika mellett érveljen, amely tükrözi az együttélés valóságát.

Amint Fineman rámutat, az amerikai szociálpolitika irányításával megbízottak régóta a házas családi háztartást egyszerre tekintik elkülönültnek és önellátónak, gyakran sok család és tagjaik, különösen a gyermekek jólétének rovására. Fineman erőteljesen vitába száll ezzel a megközelítéssel, és meggyőző érveket hoz fel amellett, hogy a szexuálisan összetartozó pár nem a megfelelő építőköve a mai családoknak. Ehelyett - érvel - a társadalomnak a „gondoskodó kapcsolatok” köré kellene szerveződnie, különösen azok köré, amelyekben gyermekek vagy idősek vannak. Ebben a paradigmaváltó könyvben Fineman kitart amellett, hogy mivel életünk különböző szakaszaiban mindannyian „elkerülhetetlenül függő helyzetben vagyunk”, sokkal több értelme van annak, ha már a kezdetektől fogva felismerjük, hogy a társadalom egészének létfontosságú szerepe van a segítségnyújtásban.