Applying Earned Value Management to Design-Bid-Build Projects to Assess Productivity Disruption: A System Dynamics Approach
A projektmenedzser egyik legfontosabb feladata a projekt költségvetésének és ütemtervének kezelése. Ezeket a feladatokat az összetett projekteknél könnyen nagyon nehéz lehet teljesíteni, különösen azért, mert a sikeres projektvégrehajtás nagyban függ az emberektől, akiknek egyénileg és csapatban kell ellátniuk a feladataikat. A projektek irányításának egyik legnehezebb aspektusa annak megbecslése, hogy az emberek milyen gyorsan és hatékonyan fognak elvégezni egy feladatot; vagyis annak meghatározása, hogy a munkavállalók együttesen mennyire lesznek produktívak minden nap, minden héten, vagy a projekt időtartama alatt bármely időszakban. Mivel a projektek egyediek és jellemzően egyszeri vállalkozások, általában kevés korábbi empirikus adatra támaszkodhat a projektmenedzser a termelékenység előrejelzéséhez a projekt végrehajtása előtt vagy alatt. A probléma lényege nem csak a munkafolyamatok, hanem a munkafolyamatokat befolyásoló hatások megfelelő azonosításában rejlik. Amikor a projekt munkafolyamatába terjedelmi változásokat vezetnek be, a befolyások típusai és száma, valamint azok ok-okozati kapcsolatai jelentősen megnövekedhetnek. Ez a jelenség gyakran teszi a bonyolult projekteket rendkívül összetetté, és a végeredmény nagyobb lehet, mint az egyes inputok összege.
Azok a projektmenedzserek, akik nem tudják kezelni ezt a nagyon is valós helyzetet, a projekt kimenetelének előrejelzése gyakran kicsúszik a kezükből, különösen a nagy és nagy munkaigényű projektek esetében. Ez a tanulmány a tervezés posztpozitivista megközelítését alkalmazza, és egy olyan rendszerszintű dinamikus modellt épít, amellyel szimulálni lehet a tervezési-pályázati-építési módszertan alapján megvalósuló építési projekteket, hogy általánosságban bemutassa, hogy az építési projekteket befolyásoló hatások hogyan befolyásolhatják a munkavállalók termelékenységét. Nem ismerünk más olyan tanulmányt, amely ilyen modellt tervezne vagy építene a tervezési-pályázati-építési módszert alkalmazó építési projektekre. A tanulmányban megtervezett modell több akadémikus munkáján, valamint az építőipar több szakértőjének, köztük e tanulmány szerzőjének hozzájárulásán alapul. Ahelyett, hogy egyetlen projekt egyediségén alapuló szimulációs modellt próbáltak volna létrehozni, a modell létrehozásakor "mozaikos" megközelítést alkalmaztak, amennyiben a modell elemeit a szakirodalmi áttekintés során talált tanulmányokból, valamint az építőipari szakértőkkel készített interjúkból azonosították és vették. A tanulmány modelljének állomány- és áramlási struktúrája számos építési projekt összetételét hivatott képezni, és bármely, a tervezési-pályázati-építési módszertan alkalmazásával megvalósított projektre alkalmazható.
A kutatás alapján a modellt a jó modellezési gyakorlatot alkalmazva hozták létre és tesztelték, mivel a modell tesztelési szakasza a világ egyik legkiválóbb rendszerdinamikai modellezője által létrehozott folyamatot követte (lásd Sterman, 2000). Az eredmény egy olyan modell, amely szimulálja a munkaórák munkafolyamatát egy tervező-pályázó-építő építési projektben, amelyet mérhetetlenül sok olyan hatás befolyásolhat, amelyek az építési projektekben előfordulhatnak és előfordulnak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)