Az Édenkert

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Garden of Eden

Könyv tartalma:

Történelmileg a Biblia növényei nagy érdeklődésre tartottak számot a botanikai tanulmányok, a gyógyászati tulajdonságaik, a főzés, a kertépítés, az inspiráció és a tanítás metaforáiként.

A Biblia gyakran ad társadalmi és szimbolikus jelentéseket is a növényeknek, de néha a nyelvezet kétértelműsége miatt az említett fajokat nem lehet konkrétan azonosítani. A Bibliát arámi és héber nyelven írták, először a Kr. e. II. században fordították le görögre, a Kr. u. IV. században latinra, majd később a világ számos nyelvére. Mint látni fogjuk, ezeknek a fordításoknak a története hatással volt a növények megértésére.

Ebben a könyvben minden egyes növény héber nevét és latin tudományos nevét, valamint angol nyelvű köznapi nevét közlöm. A képek mellett a növényre vonatkozó bibliai utalást is mellékelem a vers értelmezésével együtt, az öt leggyakrabban említett növényre összpontosítva: füge, szőlő, olajbogyó, datolyapálma és gránátalma.

A Bibliában a gyümölcsökre vonatkozó héber általános kifejezés (peri) az egész Bibliában használatos. Sok esetben az olajbogyóra, a fügére vagy a szőlőre utal, amelyek az izraeliták számára a három legfontosabb gyümölcsöt jelentették Egyiptom elhagyása után. Ézsaiás megjövendöli, hogy Jákob leszármazottai virágozni fognak, és gyümölcsökkel fogják megtölteni a világot, így Izrael ajándék lesz a világnak.

Az eljövendő napokban Jákob leszármazottai gyökeret eresztenek, Izrael kihajt és kivirágzik, és gyümölcsökkel töltik meg az egész világot.

Ézsaiás 27:6.

A héber "mag" (zera) szót rendszeresen említik gabonafélékre utalva, nem egyértelmű, hogy búzára, árpára, tönkölybúzára vagy kölesre gondolnak. Mivel a búza volt a legjobban megbecsült és legértékesebb, ezért ez volt a legelterjedtebb vetőmag. A búzát számos bibliai versben egyértelműen azonosítják: "Búzát vetettek és töviseket aratnak..." (Jeremiás 12:13). A búzát egyiptomi emlékműveken is ábrázolják, és nyilvánvalóan a fáraó álmában is, amelyet Józsefnek kellett értelmeznie.

Egy másik álmomban hét telt és érett gabonafürtöt láttam egy száron nőni. Mögöttük hét másik, fonnyadt, vékony és a keleti szél által megrongált gabonafürt jött fel.

1Mózes 41:22-23.

A korianderhez hasonló magokat a 2Mózes 16:31-ben azonosítják.

Izrael mannának nevezte. Olyan volt, mint a fehér koriandermag, és olyan íze volt, mint a mézzel készült ostyának.

Az izraeliták számára kifejezetten tilos volt a különböző magvak keverése "... ne vessétek be a földeteket kétféle maggal..." 3Mózes 19:19.

A zsidó történetíró, Josephus az i. sz. első században "Isten kertjeként" jellemezte Izrael földjét, a fák és gyümölcsösök elképesztő változatossága, szépsége és dússága miatt.

A növényeknek ez a harmóniája és szépsége, a bőséges magvak, gyümölcsfák, gyógynövények és füvek paradicsommá tették a földet.