Eden's Endemics: Narratives of Biodiversity on Earth and Beyond
Az elmúlt harminc évben a biológiai sokféleség vált az egyik központi szervezőelvvé, amelyen keresztül megértjük a nem emberi környezetet.
A megtévesztően egyszerű meghatározás, miszerint a biodiverzitás az élő szervezetek közötti változatosságot jelenti, elrejti, hogy mind a tudományon belül, mind tágabb értelemben véve forrón vitatott fogalom. Az Eden's Endemics című könyvében Elizabeth Callaway olyan kulturális tárgyakat - regényeket, memoárokat, adatbázisokat, vizualizációkat és költészetet - vizsgál, amelyek egyszerre sok fajt ábrázolnak, hogy megvizsgálja azt a kérdést, hogyan meséljük el az élőlények sokféleségét.
A magbankoktól a tudományos fantasztikumon át a madármegfigyelésig terjedő témákat érintve Callaway amellett érvel, hogy a biológiai sokféleség mérésének nincs meghatározott, általánosan elfogadott módja. A nyugati emberek hajlamosak a gyarmati történelemben gyökerező trópusok - mint például az elveszett Éden, Noé bárkája és az életfa-képek - közül egy vagy több alapján konceptualizálni. Ezek a fogalmak befolyásolják, hogy a biológiai sokféleség mely fajtái élveznek prioritást a védelem szempontjából.
Miközben a biológiai sokféleségnek a világról való beszédmódként való felhasználása arra irányul, hogy kiemelje, mi a legértékesebb a természetben, olyan narratívákat hozhat létre, amelyek megerősítenek bizonyos hatalmi különbségeket - és ez a természetvédelmi projektekre nézve valós következményekkel jár. Így a biológiai sokféleség ábrázolásakor hozott döntések hatással vannak arra, hogy mi látható, mi zsigeri, és mi a megkérdőjelezhetetlen közgondolkodás a földi élet mintáiról.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)