Értékelés:
A könyv a mezopotámiai mítoszokból származó ősi fogalmak átalakulását vizsgálja az Ószövetség kontextusában, és azt állítja, hogy az ószövetségi írók újrafogalmazták az istenség és az erkölcs hagyományos elképzeléseit, különösen az emberi felelősség és etika vonatkozásában. Rávilágít az elbeszélések közötti mély összefüggésekre, és bemutatja, hogyan alakult ki a bibliai történelembeszámoló.
Előnyök:A könyv számos példával és tudományos alátámasztással alátámasztott, szigorú tanulmányt nyújt, sikeresen bemutatva a héber és mezopotámiai mítoszok közötti párhuzamokat. Meggyőző érveket mutat be az Istenről és az emberi cselekvésről alkotott felfogás etikai változásairól.
Hátrányok:Néhány olvasó talán nem találja meggyőzőnek, hogy a szerző elutasít bizonyos hatásokat, például a görög filozófiát. Az érvek összetettsége is kihívást jelenthet azok számára, akik nem ismerik a témát.
(1 olvasói vélemény alapján)
The Garden of Eden Myth: Its Pre-biblical Origin In Mesopotamian Myths
Tudósok javaslatokat tesznek az Édenkert történetének a mezopotámiai mítoszokból való bibliai eredetére.
Néhány antropológiai szemléletet valló szabadelvű doktorandusz (1854-2010) azt javasolta, hogy a héberek a mezopotámiai mítoszokban megjelenő korábbi motívumokat dolgozták át. Az Édenkertet a sumér Edin, Alsó-Mezopotámia árterében lévő istenek városkertjeinek átdolgozásaként értelmezik.
Úgy értelmezik, hogy a héberek a Teremtés könyvében megcáfolják a mezopotámiai beszámolót arról, hogy miért teremtették az embert, és hogy milyen kapcsolatban áll a Teremtőivel (az istenekkel és istennőkkel). Tagadják, hogy az Ember bűnös és lázadó, mert az istenek és istennők képmására teremtették, akik maguk is bűnösök és lázadók voltak, és akik az embert mezőgazdasági rabszolgájuknak teremtették, hogy megtermelje és betakarítsa az élelmüket, és templomi áldozatokkal etesse őket, ezáltal megszüntették az istenek szükségét, hogy az ősi sumér Edin város-kertjeiben dolgozzanak az élelmükért.
