Az egek száma: A multiverzum története és a kozmosz megértésének kutatása

Olvasói vélemények

A könyv a multiverzum koncepcióját vizsgálja, történelmi áttekintést és neves tudósok különböző nézőpontjait mutatja be. Jól megalapozott, és megmozgatja a fantáziát, bár néha hiányzik belőle az objektivitás, és néha ismétlődő lehet.

⬤ Jól kutatott
⬤ átfogó történelmi perspektíva
⬤ elgondolkodtató és éleslátó
⬤ az általános olvasók számára is hozzáférhető
⬤ tudományosan pontos és jól megírt
⬤ fantáziát ébreszt.

⬤ Hiányzik az objektivitás
⬤ a nem multiverzummal foglalkozó tudósok jellemzése negatív
⬤ egyes részek szövevényesek és ismétlődőek
⬤ az összetett fogalmak az általános olvasók számára nehezek lehetnek
⬤ úgy érezheti, hogy ugyanazt az anyagot többször is el kell olvasnia.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Number of the Heavens: A History of the Multiverse and the Quest to Understand the Cosmos

Könyv tartalma:

A Science News díjnyertes korábbi szerkesztője bemutatja, hogy a kortárs kozmológia egyik leglenyűgözőbb és legvitatottabb gondolata - a többszörös párhuzamos univerzumok létezése - hosszú és megosztó történelemmel rendelkezik, amely a mai napig tart.

Gyakran úgy gondoljuk, hogy az univerzum magában foglal mindent, ami létezik, de egyes tudósok úgy vélik, hogy a hatalmas, táguló univerzum, amelyben élünk, talán csak egy a sok közül. E párhuzamos univerzumok összességét, amely egyesek számára még mindig a tudományos fantasztikum tárgya, multiverzumnak nevezik.

A multiverzum koncepciója, bármilyen egzotikus is, valójában nem új. A The Number of the Heavens című könyvében Tom Siegfried veterán tudományos újságíró végigköveti ennek az ellentmondásos elképzelésnek a történetét az ókortól napjainkig. Az ókori görög filozófusok vetették fel először a több univerzum lehetőségét, de Arisztotelész ragaszkodott ahhoz, hogy csak egy és csakis egy kozmosz létezik. Majd 1277-ben a párizsi püspök eretnekségnek nyilvánította azt a tanítást, hogy Isten nem teremthet annyi világegyetemet, amennyit csak akar, és ezzel heves filozófiai vitát indított el arról, hogy létezhet-e "világok sokasága".

Ahogy a középkor átadta helyét a reneszánsznak, a filozófiai viták egyre tudományosabbá váltak. Ren Descartes kijelentette, hogy "az égbolt száma" végtelenül nagy, és ahogy az ismert világegyetemről alkotott elképzelések a Naprendszerünktől a galaxisunkig terjedtek, a sokaságáról szóló vita többször is újrafogalmazódott. Az 1980-as években az ősrobbanásról szóló új elméletek újra felélesztették az érdeklődést a multiverzum iránt. Napjainkban a vita folytatódik, miközben kozmológusok és fizikusok sok ősrobbanás, a tér extra dimenzióinak és elágazó, párhuzamos univerzumok halmazának lehetőségét vizsgálják. Ez a lebilincselő történet mély tanulságokkal szolgál a tudomány természetéről és az univerzum megértésére irányuló törekvésről.