Értékelés:
Joseph Fantin könyve, Az egész világ ura: Az Úr Jézus, kihívás az Úr Cézárnak” című könyve azt vizsgálja, hogy Pál az »Úr« cím használata révén kihívást jelenthet a római császárnak. Bár a szerző jól kutatott, történeti-kritikai és nyelvészeti módszerekkel alátámasztott tézist mutat be, a művet túlságosan részletesnek tartják, ami vegyes érzéseket vált ki a terjedelmével és következményeivel kapcsolatban.
Előnyök:A jól megírt és informatív könyv jelentősen hozzájárul Pál és a Római Birodalom kapcsolatának megértéséhez. Kifinomult megközelítést alkalmaz, és bekapcsolódik a legújabb tudományos kutatásokba, meggyőzően érvelve a császárellenes polémia jelenléte mellett Pál leveleiben. A szerző a keresztény közösség és az állam kapcsolatának újraértékelésére buzdít.
Hátrányok:A könyvet túlságosan alaposnak írják le, egyes kritikusok szerint a 280 oldal túl sok és felesleges részletekkel terhelt. Bár Fantin érveit meggyőzőnek ítélik, úgy vélik, hogy kevéssé járulnak hozzá Pál általános recepciójához, ami frusztrációhoz vezet az olvasókban, akiknek a terjedelmes tartalomban kell eligazodniuk, hogy a legfontosabb felismeréseket megszerezzék.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Lord of the Entire World: Lord Jesus, a Challenge to Lord Caesar?
Hogyan értették volna az első századi római világban azt a vallomást, hogy "Jézus az Úr"? Több volt ez, mint a Jézus iránti odaadás kinyilvánítása? Vajon az élő császárnak, a római birodalom urának is kihívást jelentett? Az első században sok úr volt, és a kyrios cím használata összetett volt. Pálra nyilvánvalóan hatással volt a görög Ószövetségben Jahvét jelölő cím használata.
De ő is egy olyan kultúra része volt, amelyben ezt a címet számos személyre használták, beleértve az apákat, rabszolgatartókat, kormányzati tisztviselőket - és a császárt is. A kyriosz címet azonban az első század elején és közepén ritkán használták a császárokról. A fennmaradt bizonyítékok alapján a tudósok Deissmann óta eltérő következtetésekre jutottak abban a tekintetben, hogy a kifejezés a császár kihívását tartalmazza-e.
Fantin a kérdés eldöntésére egy erőteljesebb módszert javasol, a relevanciaelmélet meglátásaira támaszkodva. Megvizsgálja az ezzel a címmel említett személyek egész sorát, és értékeli az ilyen kontextusok lehetséges hatását Pál használatára. Csak ezután lehet meggyőző következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy valószínűsíthető-e valamilyen kihívás implikálása.
A The Lord of the Entire World (Az egész világ ura) című könyvében Fantin kimutatja, hogy az élő császárt Pál korában valóban a római világ legfőbb uraként ismerték el. Kulcsfontosságú újszövetségi szövegek, mint a Róma 10. 9, 1 Korinthus 8.
6 és Filippi 2. 11 azt mutatják, hogy a keresztény vallás minden valószínűség szerint valójában a császári hatalommal szembeni kihívás volt.