Motion pattern of healthy yoga practitioner
A jóga egy fizikai és mentális fegyelem, amelyet Indiában fejlesztettek ki több mint 2000 évvel ezelőtt, és egyre népszerűbb a nyugati társadalmakban (Roland, Jakobi, & Jones, 2011). Egész Észak-Amerikában egészségklubokban, magánstúdiókban és otthonokban gyakorolják (Hagins, Moore, & Rundle, 2007).
Becslések szerint a részvétel 2006 és 2011 között megháromszorozódott (Roland et al., 2011). Egy nemrégiben végzett felmérésben a kutatók megállapították, hogy az amerikaiak 6. 9%-a gyakorolja a jógát, további 18.
3 millióan fejezték ki érdeklődésüket a jóga kipróbálása iránt (Roland et al., 2011). Sok résztvevő a jógát a nyak- és hátfájás kezelésére (Williams et al., 2005) és az általános mentális és fizikai egészség javítására gyakorolja (Hayes & Chase, 2010).
A nyugati orvosok és terapeuták orvosi terápiaként ajánlják a jógát betegeiknek (Hayes & Chase, 2010). A jógaterápia növekvő területén a szakemberek arra törekszenek, hogy a jógát önállóan is életképes gyógyító gyakorlatként megalapozzák, valamint integrálják a jelenlegi nyugati orvosi modellbe (Hayes & Chase, 2010). Azonban, mint minden legitimitásra törekvő terápia értékelésénél, a jógaterápia előnyeinek bizonyítékainak is ki kell állniuk a tudományos vizsgálatot (Uhlig, 2012).
Mueller (2002) egyik cikkében a szerző figyelmezteti az egészségügyi hatóságokat és a potenciális jógázókat az egyéni igényeknek nem megfelelő jógastílus, stúdió és tanár kiválasztásának kockázataira. A jóga előnyeinek további értékelése segíteni fogja az egészségügyi szolgáltatókat és a fitnesz szakembereket abban, hogy a legelőnyösebb jógagyakorlatot ajánlják pácienseiknek (Cowen & Adams, 2005; Hayes & Chase, 2010).