Értékelés:
A könyv kritikusan vizsgálja a szén-dioxid-árképzési mechanizmusokat, érvel azok hatékonysága ellen, és a „kísérletező kormányzás” nevű modell mellett érvel, amely a kormányzati beavatkozásra helyezi a hangsúlyt. Miközben szilárd keretet nyújt a környezetvédelmi politika piaci megoldásainak megértéséhez, nem kínál meggyőző alternatívát a szén-dioxid-piacokkal szemben, és problémás feltételezésekre támaszkodik.
Előnyök:⬤ A szén-dioxid-árképzési mechanizmusok kritikai elemzését nyújtja.
⬤ Bemutatja a „kísérletező kormányzás” koncepcióját mint alternatív megközelítést.
⬤ Világos keretet kínál a környezetvédelmi közgazdaságtan piaci megoldásainak megértéséhez.
⬤ Ajánlásokat tartalmaz a meglévő eszközök, például a szén-dioxid-adók és a szén-dioxid-kibocsátás korlátozását és kereskedelmét célzó programok javítására.
⬤ Az alternatív megoldásoknak csak egy fejezetet szentelni nem elegendő.
⬤ Hiányoznak a közvélemény és a politikai döntéshozók preferenciáira vonatkozó feltételezések meggyőző bizonyítékai.
⬤ Azt sugallja, hogy az adófizetők viselhetik a költségek nagy részét, míg a magánvállalkozások aratják le a hasznot.
⬤ Nem vonja le a tanulságot a szén-dioxid-piacokkal kapcsolatos korábbi tapasztalatokból.
(2 olvasói vélemény alapján)
Making Climate Policy Work
A világ kormányai évtizedek óta küzdenek azért, hogy a beszédtől a cselekvésig eljussanak az éghajlatváltozással kapcsolatban.
Most sokan remélik, hogy a növekvő közvélemény aggodalma nagyobb politikai ambícióhoz vezet majd, de az éghajlati válság kezelésének legszélesebb körben támogatott stratégiája - a piaci alapú programok alkalmazása - nem vált be, és nem áll készen a méretgazdaságosságra. Danny Cullenward és David Victor bemutatja, hogy a piaci alapú politikák létrehozásának és fenntartásának politikája szinte mindenhol hatástalanná teszi azokat, ahol eddig alkalmazták őket.
A reformok segíthetnek a peremterületeken, de a piacok problémái strukturálisak, és nem fognak eltűnni az éghajlati megoldások iránti növekvő kereslettel. A valósággal való szembenézés megköveteli, hogy nagyobb mértékben támaszkodjunk az intelligens szabályozásra és az iparpolitikára - a kormány által vezetett stratégiákra -, hogy katalizáljuk a piac által ígért, de ritkán megvalósuló átalakulást.
