Az égiek megrepedhetnek: The Death and Legacy of Martin Luther King Jr.

Olvasói vélemények

A kritikák különböző nézőpontokból mutatják be Jason Sokol könyvét Martin Luther King Jr. és a meggyilkolása utáni időszakról. Sok olvasó dicséri a könyvet alapos kutatásaiért és a hatvanas évek faji feszültségeinek és King örökségének átgondolt meglátásaiért, és egyszerre tartják informatívnak és lebilincselőnek. Egyes kritikák azonban a vélt elfogultságra mutatnak rá, azt sugallva, hogy a szerző King iránti csodálata háttérbe szoríthatja a kritikusai és az örökségének összetettségét bemutató kiegyensúlyozott ábrázolást.

Jól megírt, alaposan kutatott, mind King örökségét, mind az 1960-as évek társadalmi változásait alaposan megismerő, lebilincselő történetmesélés, a történelmi eseményeket összekapcsolja a jelenlegi faji kérdésekkel, és átgondolt gondolatmenetet nyújt MLK hatásáról.

Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv elfogult Kinggel szemben, negatív színben tünteti fel a kritikusokat, és elhanyagolja az MLK-t jobban támogató mások árnyalt nézeteit. Aggályosnak tartják a Kinggel szembeni túlzott tiszteletteljes hangnemet, amely esetleg nem ismeri el a hibáit.

(6 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Heavens Might Crack: The Death and Legacy of Martin Luther King Jr.

Könyv tartalma:

1968. április 4-én az ifjabb Martin Luther Kinget halálos lövés érte, amikor a memphisi Lorraine Motel erkélyén állt. Meggyilkolását ma nemzeti tragédiának, a kollektív szégyen pillanatának tekintik. Mégis, abban az időben King polarizáló figura volt - sok fehér amerikai megvetette, néhány afroamerikai és liberális fehér imádta, a fiatalabb feketék pedig jelentéktelennek tartották -, és meggyilkolását kellemetlenül vegyes reakciókkal fogadták. A The Heavens Might Crack című könyvében Jason Sokol történész nyomon követi ezeket a különböző reakciókat, és új megvilágításba helyezi azt a pillanatot, amikor a legmagasabb eszményeinket is mélyre süllyesztették.

Az amerikai városokban zavargások törtek ki, miközben egyes fehérek King halálát ünnepelték. A hatások az egész világon éreztették hatásukat Londontól Johannesburgig, Washingtonban pedig a meggyilkolása jelentős fegyvertartási törvényeket hozott. King meggyilkolása fordulópontot jelentett a nemzet faji történetében. Csak néhány évvel korábban, a polgárjogi törvények életbe léptetésével az egyenlőség felé vezető békés fejlődés valószínűnek tűnt. King halálával a legtöbben egyetértettek abban, hogy a többrasszú Amerikára vonatkozó remény utolsó pislákolása is kialudt. A merénylet leleplezte a tartós fehér rasszizmust, és hozzájárult az afroamerikaiak növekvő harci kedvéhez. A remény helyett felháborodás és közöny, düh és apátia uralkodott. King eszménye a szeretett közösségről ábrándos álommá vált.

A The Heavens Might Crack (Az égiek talán megrepednek) mélyen megindító beszámoló egy olyan országról, amely megbirkózik egy megrázó erőszakos cselekedettel, és feltárja, hogy King meggyilkolása hogyan alakította saját örökségét - az 1968-as ellentmondásos figurából mára szentté avatott hőssé vált -, valamint a polgárjogi mozgalom és a faji kapcsolatok alakulását Amerikában.