A Study of EGO Strength Approval Motives and Cognitive Styles in the Use of EGO Defense Mechanisms
BEVEZETÉS "A védekező mechanizmusok a pszichológiai működés vagy a mentális egészség számára azt jelentik, amit az immunrendszer a biológiai működés számára" (Vaillant 2000). A természet a védekező mechanizmusok lenyűgöző sorával látott el bennünket, amelyek célja a negatív érzelmek csillapítása lehangoló vagy negatív körülmények között, hogy megvédje a tudatos rendszer működését.
Ily módon ezek a védekező mechanizmusok az érzelmi homeosztázis fenntartására való képességünk döntő összetevőjét jelentik (Bowins 2004). Bowin (2006) szerint a védekező mechanizmusok az érzések, impulzusok, gondolatok vagy viselkedés azon mintázatát jelentik, amelyek az észlelt pszichológiai fenyegetésre reagálva keletkeznek, hogy elkerüljék a konfliktusok, szorongást keltő gondolatok vagy impulzusok tudatos tudatosítását. Sigmund Freud (1923) megállapította, hogy az emberek gyakran tudatosan is védekező mechanizmusokat alkalmaznak, hogy eltávolodjanak a kellemetlen és elfogadhatatlan gondolatok, érzések és viselkedések teljes tudatosságától; ez olyan, mint egy tudattalan öncsalási folyamat, vagy mintha hazudnánk saját magunknak.
1957-ben továbbá kifejtette, hogy az "Ego" azért használja ezeket a mechanizmusokat, hogy megvédje az elmét a szorongástól - amelyet különösen olyan érzések, impulzusok és gondolatok váltanak ki, amelyeket az elme túlságosan nehezen tud elfogadni és kezelni. Azt is posztulálta, hogy "a védekező mechanizmusok tudattalan, elméleti fogalmak, ezért nem láthatók, hanem az egyén viselkedésének megfigyeléséből kell következtetni rájuk".
Hosszú kutatástörténet után mára a kutatók megegyeztek abban a koncepcióban, hogy ezek az Ego által kifejlesztett taktikák, és olyan mentális folyamatok csoportját képviselik, amelyek lehetővé teszik az elme számára, hogy kompromisszumos megoldásokat találjon olyan konfliktusokra, amelyeket nem képes megoldani (Freud, 1957; Vaillant, 1977, 1994, 1997; Bowin, 2004, 2006). Csökkentik a konfliktust és a kognitív disszonanciát a belső és külső valóság hirtelen változásai során, és segítenek megbirkózni és alkalmazkodni a mindennapi élet érzelmi kihívásaihoz azáltal, hogy a negatív érzelmek minimalizálása érdekében módosítják a tapasztalatok érzékelését (Bowin, 2006, 2004; Ross, Joshi és Currie, 1990; Vaillant, 1977, 1994 és 2004). Ha ezeket a hirtelen (a belső vagy külső valóságban bekövetkező) változásokat nem módosítjuk vagy enyhítjük, akkor különböző pszichológiai problémákat okozhatnak, mint például stressz, szorongás és/vagy depresszió.
Ezért az adaptív védekezés elengedhetetlen a pozitív mentális egészséghez. Vaillant (2000) a védekező mechanizmusok területén végzett hosszú kutatási tapasztalatok után arra a következtetésre jutott, hogy "ezek szabályozhatják az emberek azon belső és külső valóságok észlelését, amelyeket ők,.