Az Egy övezet, egy út (OBOR) kezdeményezés és a pireuszi kikötő: Görögország szerepének megértése Kína egységes nagy piac kialakítására irányuló stratégiájában

Eredeti címe:

The One Belt One Road (OBOR) Initiative and the Port of Piraeus: Understanding Greece's Role in China's Strategy to Construct a Unified Large Market

Könyv tartalma:

Ez a könyv jobb megértést nyújt az olvasónak az Egy övezet, egy út (OBOR) kezdeményezésről, annak különböző projektjeiről világszerte, valamint helyi és nemzetközi szintű következményeiről. Háttérinformációkat nyújt mind a kínai, mind a görög társadalmi-politikai történelemről és a tengeri iparukról. A könyv az olvasók számára a pireuszi kikötő és a kínai Ocean Shipping (Group) Company (COSCO) közötti üzletben közvetlenül érintett személyek véleményét is ismerteti a könyvben szereplő interjúk révén.

Az OBOR, Hszi Csin-ping kínai elnök által aláírt kezdeményezés jelenleg az egyik leggyakrabban tárgyalt vállalkozás világszerte. A világméretű projektek e vitatott keveréke mind Kínát, mind Hszit a figyelem középpontjába állította, és nem pozitív értelemben. Természetesen nem minden, a kezdeményezésben szereplő projekt volt vagy lesz sikeres, de a kezdeményezés messzemenő gazdasági, kulturális és politikai potenciállal rendelkezik. Az OBOR lényegét tekintve a kínai kormány kísérlete arra, hogy biztosítsa az ország számára a globális pénzügyekben betöltött elsőbbségi pozíciót, és biztosítsa, hogy ez az elsőbbség messze a jövőre is kiterjedjen. Különösen arra tesz kísérletet, hogy biztosítsa, hogy Kína számára elegendő természeti erőforrás álljon rendelkezésre ahhoz, hogy hosszú távon eltartsa magát. Ezért az OBOR megvalósítására és fejlesztésére kiválasztott területek szándékosan stratégiai jelentőségűek. Az egyik olyan ország, amelyet Kína kiválasztott a befektetésekhez, Görögország, konkrétan a pireuszi kikötő.

Az OBOR kezdeményezés sok hasonlóságot mutat az ősi Selyemúttal. Bár az ősi útvonal és a modern koncepció semmiképpen sem azonos, a kettő összehasonlításakor számos hasonlóság válik nyilvánvalóvá. Ahhoz, hogy megértsük Kína motivációját egy ilyen hálózat kiépítésére, vissza kell tekinteni a történelembe.

Ez a projekt már régóta készült. Mind nemzetközi, mind hazai szinten számos megbeszélésre került sor, amíg minden fél megállapodásra nem jutott. A Görögország és Kína közötti pireuszi megállapodás nem csak a politikusokat és a hajótulajdonosokat érintette, hanem mindenkit, aki részt vett a kikötő működésében, valamint a környék lakóit is. Ahhoz, hogy jobban megértsük az életükre gyakorolt hatást, az ő szemükkel kell látnunk a dolgokat, és nincs jobb módja, mint kapcsolatba lépni az egyes emberekkel és beszélgetni velük.

Összefoglalva, a pireuszi megállapodás és az OBOR-kezdeményezés egésze a nemzetközi és a helyi közösségek számára egyaránt előnyös lehet. Azonban konkrét intézkedéseket kell hozni, és a kormányoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a pireuszi üzlet és az OBOR-kezdeményezés a lehető legelőnyösebb és a legkevesebb negatív hatással járjon.