Creating the Unequal City: The Exclusionary Consequences of Everyday Routines in Berlin
A városokat földrajzi képzeletvilágnak tekinthetjük: a helyeknek jelentést tulajdonítanak, és így sajátos módon érzékelik, ábrázolják és értelmezik őket. Ezért inkább beszélhetünk városról, mint "a városról": a város mindig készülőfélben van.
Nem fogható fel olyan rögzített struktúraként, amelyben az emberek megtalálják az életüket, és soha nem stabil, mivel a szereplők a földrajzi képzeletekkel való kölcsönhatások során tervezik meg. A városoknak ez az elméleti perspektívája jelenleg átformálja a várostudományok területét, és új elméleti, összehasonlítási és módszertani formákat igényel. Eközben a mainstream várostudomány a városnegyedeket mint rögzített társadalmi-térbeli egységeket közelíti meg, amelyek a lakosok csoportjaira hatást gyakorolnak.
Mégsem mutatták ki meggyőzően empirikusan, hogy a városrész egy olyan egység, amely hatásokat generál, és nem az a statisztikai aggregátum, ahol a hatások mérhetők. Ez a könyv megkérdőjelezi ezt az általános felfogást, és egy olyan megközelítés mellett érvel, amely a városrészi hatásokat a marginalizálódási és kirekesztési folyamatok eredményének tekinti, amelyek a városban máshol is térbeli kifejeződésre találnak.
Ezt egy szokatlan összehasonlító tanulmányon keresztül teszi: a szubszaharai afrikaiak, a második generációs török és libanoni lányok, valamint az alkohol- és drogfogyasztók, akik közül néhányan hajléktalanok, vitathatatlanul a német főváros, Berlin leghátrányosabb helyzetű kategóriái, a belvárosi negyedekben és a középosztálybeli, saját tulajdonú lakásokban élő családok. Ez a könyv a városi egyenlőtlenségeket a készülő város szemszögéből elemzi, ahol a szomszédság időnként, bizonyos gyakorlatokban és pillanatokban szerepet kap, de nem a kiindulópont.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)