Analysis of Undergraduate Philosophy of Education
A filozófia jelentőségét a kutatásban és az oktatásban nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Ahogy Ayer (1972:65) állítja, a filozófia funkciója teljes mértékben kritikai. Tudományos hipotéziseink és mindennapi feltételezéseink érvényességét teszteli.
Amikor a pedagógusok és a kutatók a filozófiára támaszkodnak az oktatási kérdések elemzéséhez, akkor a gyakorlatukkal szembeni kritikára vannak hivatottak. Enslin (1993:3) is azt állítja, hogy a filozófia fontos az oktatási kérdések megértéséhez, annál is inkább, mert az oktatás mindig is összetett és vitatott fogalom volt. Talán ezek miatt az okok miatt van a nevelésfilozófia mint tudományág melletti kiállás.
Waghid (2005:126) megvédi a nevelésfilozófiát azzal a váddal szemben, hogy „túlságosan elméleti, és nem reagál az egyetemek és iskolák gyakorlati helyzetére”. Azzal érvel, hogy az oktatásfilozófia nem egyszerűen elvont elméleteket foglal magában, hanem elősegíti a „gyakorlati” cselekvést, például „az együttérző képzeletet - az emberi cselekvés egy olyan aspektusát, amely segíthet ellensúlyozni azokat az állításokat, amelyek szerint az oktatásfilozófia egyszerűen akadémiai zsargon, amely ezoterikus, érthetetlen elméletalkotást tükröz” (Waghid, 2005:126).