Az egyház és az állam szétválasztása (felülvizsgált)

Olvasói vélemények

Philip Hamburger „Az egyház és az állam szétválasztása” című könyve alaposan megvizsgálja az első módosítás értelmezésének átalakulását a vallásszabadság és az egyház és az állam szétválasztása tekintetében Amerikában. Azt állítja, hogy az elkülönítés modern felfogása jelentősen eltér az alapító atyák eredeti szándékától. Bár a könyvet dicsérik a széleskörű kutatásaiért és éleslátó elemzéséért, egyes kritikusok szerint túlságosan részletes és ideologikus, és megkérdőjelezik érveinek szükségességét a jelenlegi társadalmi-politikai kontextusban.

⬤ Alaposan kutatott, mélyreható történelmi beszámoló.
⬤ Új nézőpontot kínál az egyház és állam körüli vitához, különbséget téve a „szétválasztás” és a „szétválasztás” között.
⬤ Mind a tudományos, mind az általános olvasók számára lebilincselő.
⬤ Az első módosítás szándékának mélyebb megértésére ösztönöz.

⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv elemzései túlságosan részletesek és hosszadalmasak.
⬤ Jelentős kritikákat kapott, amelyek megkérdőjelezik Hamburger téziseit.
⬤ Bizonyos bemutatott ideológiai nézőpontok nem minden olvasó számára találnak visszhangra.
⬤ Egyesek szerint a könyv érvei szükségtelenek vagy regresszívek a mai problémák fényében.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Separation of Church and State (Revised)

Könyv tartalma:

A hagyományos bölcsességgel szemben Philip Hamburger erőteljes kihívást jelent, és azt állítja, hogy az egyház és az állam szétválasztásának nincs történelmi alapja az Első Alkotmánykiegészítésben. Az itt összegyűjtött részletes bizonyítékok azt mutatják, hogy a tizennyolcadik századi amerikaiak szinte soha nem hivatkoztak erre az elvre.

Bár Thomas Jefferson és mások utólag azt állították, hogy az első módosítás elválasztotta az egyházat és az államot, az elválasztás csak jóval később vált az amerikai alkotmányjog részévé. Hamburger bemutatja, hogy a különválás nagyrészt a félelem és az előítéletek révén vált alkotmányos szabadságjoggá. Jefferson az új-angliai föderalista papsággal szembeni ellenségeskedésből támogatta a különválást.

A nativista protestánsok (a XIX.

századi Know Nothingoktól kezdve a XX. századi K.

K. K. K.-tagokig) elfogadták az elkülönítés elvét, hogy korlátozzák a katolikusok szerepét a közéletben.

Fokozatosan csatlakoztak ezekhez a protestánsokhoz a teológiailag liberális, keresztényellenes szekularisták, akik azt remélték, hogy a szétválasztás korlátozni fogja a kereszténységet és minden más különálló vallást. Végül a férfiak és nők széles köre szólított fel az elkülönítés mellett. Ezek az amerikaiak szinte mindannyian féltek az egyházi hatalomtól, különösen a katolikus egyházétól, és félelmeikre válaszul egyre inkább úgy vélték, hogy a vallásszabadság megköveteli az egyház és az állam szétválasztását.

Az amerikai vallásszabadság így újrafogalmazódott, sőt átalakult. E folyamat során az Első Kiegészítést gyakran az intolerancia és a megkülönböztetés eszközeként használták.