Az egyszarvúak vadászata: Hogyan alakítják át az állami alapok a digitális gazdaságba történő befektetéseket

Olvasói vélemények

A könyv mély betekintést nyújt az állami alapok világába, és a területen közvetlen tapasztalattal rendelkező, hozzáértő szerzők szemszögéből magyarázza el hatalmukat, befolyásukat és befektetési stratégiáikat.

Elmét felnyitó betekintést nyújt, szakértőknek és kezdőknek egyaránt alkalmas, jól magyarázott tartalommal, valós történeteket és példákat tartalmaz, rávilágít az állami alapok fontosságára és hatására.

A téma földrajzi kiterjedése miatt egyes szakaszok inkább tűnhetnek a tevékenységek összefoglalójának, mint mélyreható elemzésnek.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Hunt for Unicorns: How Sovereign Funds Are Reshaping Investment in the Digital Economy

Könyv tartalma:

Kié a hatalom a pénzügyi piacokon? Sokak számára a válasz valószínűleg a nagy befektetési bankok, a nagy vagyonkezelők és a fedezeti alapok, amelyek gyakran a média reflektorfényében vannak. De egyre inkább a szuverén befektetők egy új csoportja, amely a világ néhány legnagyobb szuverén vagyonalapját, állami nyugdíjalapot, központi banki tartalékalapot, állami tulajdonú vállalatokat és más, szuverén tőkét támogató szervezeteket foglal magában, 30 billió dollárnyi kezelt vagyonnal ("szuper vagyonkezelők") a legbefolyásosabb tőkepiaci szereplőkké és befektetési vállalkozásokká váltak.

Bőséges forrásaik, az alacsonyabb profilú, passzív befektetések preferálása, hosszú távú horizontjuk és a fenntarthatósághoz való ragaszkodásuk, valamint a globális és ágazati diverzifikáció iránti igényük hozzájárult a befektetési világ és különösen a digitális vállalatok magánpiacainak átalakításához. Hozzájárultak egy olyan környezet megteremtéséhez és fenntartásához, amely elősegítette az Uber, az Alibaba, a Spotify és a digitális gazdaság más átalakító szereplőinek felemelkedését, miközben alapítóiknak és üzleti modelljeiknek hosszú távú tőkét biztosítottak.

Ennek az egyre jelentősebb hatásnak az ellenére az állampapír-befektetők többnyire ismeretlenek maradnak, és gyakran nem kapnak nagy nyilvánosságot a globális piacokon. Ugyanezen okból kifolyólag a leginkább félreértett befektetők közé tartoznak, mivel sokan úgy tekintenek a szuverén befektetők befektetéseire, mintha azokat kizárólag politikai célok vezérelnék. Az általános vélekedés szerint a legtöbb szuverén befektető nem átlátható és megkérdőjelezhető irányítási ellenőrzéssel rendelkezik, ami miatt a befektetés tárgyát képező nemzet fél a tisztességtelen verseny, az adatbiztonság, a korrupció és a nem pénzügyi vagy nem gazdasági indíttatású befektetések kockázatának való kitettségtől.

A jelenlegi globális feszültségek a mesterséges intelligencia verseny és a technológiai verseny körül - és most a koronavírus világjárvány - tovább fokozták ezeket a téves elképzeléseket, és ellentmondásokat szültek a szuverén befektetők és a tőkepiacok, a kormányok, az új technológiák, a határokon átnyúló befektetések, valamint a kapcsolódó törvények és szabályozások körül. Így a szuverén tőke és a globális digitális gazdaság példátlan, vitatott pillanatot él át.

Röviden, az állami alapok megjelenése a világ gazdasági hatalmának jelentős eltolódását jelképezi. A fejlődő országok befektetési alapjai most először játszanak egyenrangú félként az OECD pénzügyi óriásaival. A csúcstechnológiába történő befektetéseik lehetővé teszik számukra továbbá, hogy a negyedik ipari forradalom élvonalában vegyenek részt, kihívást jelentve az olyan hagyományos innovációs nagyhatalmaknak, mint az Egyesült Államok és Németország. A technológiai egyszarvúaktól kezdve a kockázatitőke-alapokon, a kockázati tőkealapokon, a vagyonkezelőkön és a pénzügyi cégeken át a politikai döntéshozókig, az ügyvédi irodákig, a tudósokig és a nagyközönségig minden érdekelt fél számára ez a könyv elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy megismerje ezeket az új kockázati tőkéseket és "szuper vagyontulajdonosokat".