Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv etnomuzikológiai és antropológiai megközelítésben vizsgálja a zenetörténetet, és a felfedezések korától kezdve a nyugati kultúrákkal való kölcsönhatásokra összpontosít. Esettanulmány-módszertannal dolgozik, és kiegészítésként szolgál az alapképzésben, míg a doktori képzésben inkább alapszövegnek alkalmas. Szembeállítja a hagyományos zenetudományt, és új perspektívákat kínál.
Előnyök:⬤ A könyv az etnomuzikológia és az antropológia integrálásával új megközelítést nyújt a zenetudományhoz
⬤ értékes betekintést nyújt a zene társadalmi és kulturális összefüggéseibe
⬤ jól szolgál kiegészítő olvasmányként az alapképzésben, és alkalmas a graduális tanulmányokhoz.
Hátrányok:A könyv nem átfogó, és nem biztos, hogy a téma minden aspektusát lefedi; esettanulmányos megközelítése nem biztos, hogy minden olvasó számára vonzó, ami esetleg korlátozza a szélesebb kontextusban való felhasználását.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Beyond Exoticism: Western Music and the World
Könyv tartalma:
A Beyond Exoticism című könyvében Timothy D. Taylor azt vizsgálja, hogy a nyugati kultúrák faji, etnikai és kulturális különbségekről alkotott felfogása hogyan épült be a zenébe a korai operáktól a kortárs televíziós reklámokig, és azt állítja, hogy az általánosan használt "egzotikum" kifejezés a nyugati zenéről szóló számos tanulmányban elhallgatja ezeket a különbségeket.
A Beyond Exoticism a zenei műfajok és zenészek széles skáláját öleli fel, beleértve Mozartot, Beethovent, Jean-Philippe Rameau-t, Maurice Ravelt, Charles Ives-t, Henry Cowellt, Bally Sagoo-t és Bill Laswellt, valamint az operát, a szimfóniát, a countryzenét és a "világzenét". A könyv azonban mindennél inkább érv amellett, hogy ki kell terjeszteni a zenetudomány hatáskörét, hogy ne csak a zeneszerzők életét és az általuk létrehozott zene formai tulajdonságait vegyük figyelembe, hanem a zenét és a zenéről alkotott képünket formáló nagyobb történelmi és kulturális erőket is. A gyarmatosítás és az imperializmus zenei megnyilvánulásaira összpontosítva Taylor azt tárgyalja, hogy az Újvilág "felfedezése" és az "itt" és az "ott" közötti különbséget jelentő "itt" megértése hogyan játszott szerepet a tonalitás, a központokat és peremeket hatékonyan létrehozó zenei rendszer kialakulásában.
Leírja, hogyan kerültek be a nem nyugati népeket jelölő zenei gyakorlatok a nyugat-európai zenei szókincsbe, és hogyan alakította a darwini gondolkodás a huszadik század eleji zene kulturális feltételeit. A globalizáció korában az új kommunikációs technológiák, valamint a marketing és a fogyasztás robbanásszerű növekedése felgyorsította a másság trópusainak előállítását és terjesztését.
Taylor a multikulturalizmus, a kollaboráció, a hibriditás és a világzene jelszavai alatt előállított nyugati zenét vizsgálja, és a másság kortárs reprezentációit veszi górcső alá. Azt állítja, hogy a nem nyugati másság évszázadokkal ezelőtt kialakított zenei értelmezései nem feltétlenül kerültek elvetésre, hanem inkább újrahasznosításra és átdolgozásra kerültek.
